A Mérték Médiaelemző Műhely 2013 óta készít felmérést a hírfogyasztási, tájékozódási szokásokról. Ebben a cikkben a kutatások eredményeit és tanulságait foglaljuk össze, amely eredmények civilek számára is fontosak és hasznosak lehetnek az eligazodásban és a kommunikáció tervezésében.

Ismerjkedj meg egy izgalmas európai projekttel, amely technológiát állítja majd csatasorba az online gyűlölet ellen. Már most érdemes megnézni a tartalmaikat, az oltásellenesség terjedésétől kezdve az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz propaganda bemutatásáig.

A digitális lábnyomunk (azaz annak a lenyomata, hogy az online világban milyen tevékenységeket végzünk, így például social media oldalak használata, e-mailezés, blogolás, sütik elfogadása a különböző honlapokon, stb.) ugrásszerű növekedésével az adatvédelem napjainkban már nem csupán nagyvállalatokat érintő kérdés, hanem ugyanolyan fontos a civil szervezetek és egyéni felhasználók számára is. Azonban míg előbbiek sokszor egész csapatnyi biztonsági szakembert foglalkoztathatnak, egy civil szervezet esetében ezzel a feladattal nekünk kell megküzdenünk. Ne feledjük, hogy napjaink legdrágább információja az adat és az identitás, ezért különösen fontos megóvnunk ezeket.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja nem csak a csatatereken, ostromlott városokban zajlik, hanem az információs térben is. Ez már a digitális kor előtt is így volt, de a háborús propaganda szintet lépett az internet lehetőségeinek “hála”. Álhírek, kétes eredetű képek, videók, lenyomozhatatlan számok, harcászati eredmények, hogy a támadás hátterét magyarázó összeesküvés-elméletekről ne is beszéljünk.

A közösségi média a felhasználói üzenetekre adott, más felhasználóktól érkező folyamatos pozitív visszacsatolásokra épül. E platformok működtetői nyilvánvalóan abban érdekeltek, hogy a felhasználók a lehető legtöbb időt töltsék el a felületeiken, és ehhez rengeteg adattal rendelkeznek arról, hogy a felhasználó számára mely tartalom lehet vonzó. Mindez oda vezet, hogy a felhasználó a pozitív visszajelzéseket adó közösségében a saját igazáról akkor is egyre határozottabban meg van győződve, ha ez a saját igazság teljesen képtelen vagy szándékosan manipulatív tényeken alapul.

Egy felhasználó digitális lábnyoma azoknak az adatoknak az összessége, amelyeket a felhasználó a digitális világban magáról hátrahagy. Szándékosan vagy anélkül, hogy tudnánk róla, minden nap rengeteg olyan adatot hozunk létre és hagyunk a digitális térben, amelyek képet adnak arról, kik vagyunk, mit csinálunk, merre járunk a digitális világban, és miért tesszük mindezt.

Az érték, manapság, sok különböző formában vesz körbe minket. Vannak tradicionálisak, mint az idő, a hatalom, a biztonságérzet, az egészség, és természetesen, a pénz. Van, azonban, egy újfajta érték is, amiről még nincs teljes képünk: a digitális információ. Ebben a cikkben megpróbáljuk bemutatni, hogy milyen hatással van ránk és szeretteinkre a Facebook nap mint nap, és hogyan segíthet nekünk a jogaink ismerete, hogy biztonságban legyünk a kibertérben.

Az adathalászat modern korunk egyik komoly fenyegetése, amelynek kivédésére nem áll rendelkezésünkre nemzedékről nemzedékre öröklődő tudás – ezt a tudást magunknak kell megszereznünk, hogy aztán tovább tudjuk majd adni a következő generációnak. A hackertámadások és adathalász próbálkozások száma évről évre nő, egyenesen arányosan azzal, ahogy az életünk egyre több tevékenysége tevődik át az online térbe a munkától kezdve a szórakozáson át a bevásárlásig.

Információs társadalomban élünk, ahol a személyes jólétünk és fejlődésünk meghatározója az, hogy képesek vagyunk-e használni és értelmezni a ránk zúduló információkat. Ezért alkotnak a szakértőink olyan képzéseket, amelyek a mindennapokban fontos témákat célozzák meg, az online elérhető hírekben való eligazodástól kezdve, a személyes és szervezeti digitális biztonságunkig.

A hírek, álhírek, vagy általánosabban, a különböző médiumok tanulmányozására a legmegfelelőbb tantárgy a magyar iskolákban a média óra. A tantárgy jelenlegi helyzete azonban kérdéses, mivel 2020-ban, a Nemzeti Alaptanterv egyik változatában eeljesen meg akarták szüntetni a már amúgy is problémás tanegységet.

Peter Ditto, a University of California professzora szerint az egyik fő oka annak, hogy sokan bedőlnek a félretájékoztatásnak, az úgynevezett motivált érvelés (MÉ).

3 online angol nyelvű játék, amely fejleszti médiaműveltségi készségeidet

A demokráciák csak alulról szerveződve képesek megküzdeni a félretájékoztatással. Ideje beoltani a népességet a digitális hadviselés mérge ellen.

Manipuláció, kényszerítés, érzelmekkel való visszaélés – ez mind része az emberi létezésnek, valószínűleg egészen a kezdetek óta. Néhány ember ügyesebb e téren másoknál, ez utóbbiak pedig gyakran esnek áldozatul ilyen praktikáknak, és szembesülniük kell naiv természetük következményeivel.

A médiaműveltség még mindig napjaink egyik legvitatottabb témája. Az információáramlásban bekövetkezett hatalmas változások a média, különösen az új média mindennapjainkra gyakorolt és folyamatos hatásával párosulva még a legfejlettebb társadalmak számára is szükségessé teszik, hogy foglalkozzanak a médiaműveltséggel.

„A balkáni történelmet az elmúlt egy évszázadban területi ambíciók és viták határozták meg, ami összességében egy nullára kihozható játszmát eredményezett. Ennek félig-meddig vallási vonatkozásai is vannak, a jelenlegi, hűségről és árulásról szóló viták ugyanis mélyen gyökeredző erkölcsi és tisztátalansággal kapcsolatos aggodalmakat fednek fel. A sérelmek és a disputák súlyosbodnak, és – hogy megmaradjunk a játék metaforájánál – jelenleg nem létezik olyan mechanizmus, amely mindkét félnek megfelelne egy pártatlan döntőbíró kijelöléséhez, a tét ugyanis túl magas” – állítja Keith Brown professzor.

Hányszor élted már meg azt a kínos helyzetet, hogy örökre elvesztetted értékes adataidat, például a fotóidat, videóidat és így tovább? És mindezt egy kis óvatlanság miatt, és lehet, hogy nem is te hibáztál. Vagy annyira óvatos, hogy mindig van egy biztonságba helyezett másolatod a legértékesebb adataidról, vagy a megszokott vírusirtó programodra hagyatkozol, hogy megvédjen a zsarolóvírusos támadások ellen?

A virtuális magánhálózatok, más néven VPN-ek jól ismertek olvasóink körében, hiszen hasznos eszközök, ha bizonyos streaming platformok földrajzi korlátozásainak szabályait kell megkerülni. A szolgáltatás vagy platform kijátszásán és kedvenc sorozataink, filmünk vagy podcastunk elérésén túl mi mást tudunk még róluk? Hasznunkra lehetnek a VPN-ek szakmai vagy privát vonatkozásban is? Valójában miért fontosak számunkra?

Van, hogy felteszed magadnak a kérdést, hogyan segíts tizenéves gyermekednek a házi feladatában? Tökéletes! Használd ki ezt a lehetőséget, és mutasd meg neki, hogyan kell laterálisan olvasni és hatékonyan ellenőrizni az információ forrását!

Adathalász üzenetek, spam, levélszemét és sok más elnevezés. Mindannyian kaptunk már ilyen üzeneteket. A nigériai herceg hírhedt üzeneteitől kezdve a célzott adathalászat legkifinomultabb típusaiig. A rossz hír az, hogy ezek még egy ideig velünk maradnak. Mit tehetünk ellenük?

A Google tényellenőrző alkalmazása (Fact Check Explorer) gyors, és minden nyelven pontos eredményeket ad

Fordított képkeresés mobilon, 3 lépésben

Az új tényellenőrző program (Google Fact Check Tools) és részletes útmutatás a jelölőeszközhöz (Fast Check Markup)

Útmutatók, ellenőrző listák, GYIK, olvasólisták és egy leleplező adatbázis