A komplex és szorongást keltő helyzetben való eligazodás kihívást jelent. Mik azok az alapvető szabályok, tudnivalók, amelyek segítenek eldönteni, milyen információt fogadjunk el hitelesnek? Ezért állított össze a TASZ és a Lakmusz tényellenőrző oldal egy rövid útmutatót, ami kifejezetten a háborúval kapcsolatos álhírek kiszűrésében segíti az olvasót. Az útmutatót itt töltheted le, kinyomtatva akár idősebb, vagy független hírforrásokhoz kevésbé hozzáférő ismerőseidhez is eljuttathatod, szabadon terjesztheted.
Ennek a főbb pontjaiból szemeztünk:
Oroszországról tudjuk, hogy saját, propagandacélokat kiszolgáló médiagépezetet épített ki, melynek híreit sokszor a magyar állami tévé, vagy magyar nyelvű, de oroszbarát híroldalak is továbbosztják. Ezért fontos, hogy keresd meg egy-egy hír eredeti forrását, és ha azt találod, hogy az orosz állami médiából származik, érdemes gyanakvónak lenni.
Természetesen egy háborús környezetben mindkét oldal egyoldalú lehet, és a megerősítési torzítás még erősebb lehet ilyen kiélezett helyzetben. Ezért, ha saját véleményünket, meggyőződésünket erősítő hírt látunk, annak forrását is alaposan ellenőrizzük, mielőtt megosztanánk.
Egy Facebookon látott hírnél mindenképp nézd meg, hogy más híroldalak is írnak-e erről? Ha valamit csak egy forrás hozott le, gyanús lehet.
Ne csak a címet, vagy a rövid leírást olvasd el! A kattintásvadász címek korában kiemelten fontos, hogy az egész kontextust megértsd, nézd meg a videót, olvasd el az egész cikket. Egy cikknél a szerzőt is ellenőrizd le - ha egy cikknek nincs szerzője, az gyanús.
A képek, videók erősen hatnank ránk, és igazságtartalmukban kevésbé kételkedünk, pedig sajnos ezek is legalább annyira manipulatívak lehetnek mint a szövegek. Nem kell olyan kifinomult átverésre gondolni, mint a deepfake-ek, elég, ha máshol, máskor készült képeket akar valaki úgy beállítani, hogy az a saját érdekeit szolgálja. Ezért mindig nézd meg, ki töltötte fel az adott képet, videót!
Ha érdekel az orosz propaganda, szeretnéd megérteni, hogyan hathat mindez Magyarországon, ajánljuk további olvasnivalóként a Political capital elemzését, hogy mit tesznek a Kremlhez köthető trollok a háború alatt, vagy a Lakmusz írását az orosz dezinformációról. Ha te is segítenél a háború elől menekülőkön, itt folyamatosan frissülő listát találhatsz az aktív civil szervezetekről.
Ha szeretnéd mélyebben megérteni a félretájékoztatás működését, és azt, te mit tehetsz ellene, ajánljuk a Hive MInd ingyenes, saját tempóban végezhető kurzusát, melyet ITT találsz. Tudd meg, hogy lehetsz erősebb, kritikusabb, hogyan küzdheted le a félretájékoztatás!
címlapkép: Katie Godowski, pexels.com