A komplex és szorongást keltő helyzetben való eligazodás kihívást jelent. Mik azok az alapvető szabályok, tudnivalók, amelyek segítenek eldönteni, milyen információt fogadjunk el hitelesnek? Ezért állított össze a TASZ és a Lakmusz tényellenőrző oldal egy rövid útmutatót, ami kifejezetten a háborúval kapcsolatos álhírek kiszűrésében segíti az olvasót. Az útmutatót itt töltheted le, kinyomtatva akár idősebb, vagy független hírforrásokhoz kevésbé hozzáférő ismerőseidhez is eljuttathatod, szabadon terjesztheted.

Ennek a főbb pontjaiból szemeztünk:

  • Oroszországról tudjuk, hogy saját, propagandacélokat kiszolgáló médiagépezetet épített ki, melynek híreit sokszor a magyar állami tévé, vagy magyar nyelvű, de oroszbarát híroldalak is továbbosztják. Ezért fontos, hogy keresd meg egy-egy hír eredeti forrását, és ha azt találod, hogy az orosz állami médiából származik, érdemes gyanakvónak lenni.

  • Természetesen egy háborús környezetben mindkét oldal egyoldalú lehet, és a megerősítési torzítás még erősebb lehet ilyen kiélezett helyzetben. Ezért, ha saját véleményünket, meggyőződésünket erősítő hírt látunk, annak forrását is alaposan ellenőrizzük, mielőtt megosztanánk.

  • Egy Facebookon látott hírnél mindenképp nézd meg, hogy más híroldalak is írnak-e erről? Ha valamit csak egy forrás hozott le, gyanús lehet.

  • Ne csak a címet, vagy a rövid leírást olvasd el! A kattintásvadász címek korában kiemelten fontos, hogy az egész kontextust megértsd, nézd meg a videót, olvasd el az egész cikket. Egy cikknél a szerzőt is ellenőrizd le - ha egy cikknek nincs szerzője, az gyanús.

  • A képek, videók erősen hatnank ránk, és igazságtartalmukban kevésbé kételkedünk, pedig sajnos ezek is legalább annyira manipulatívak lehetnek mint a szövegek. Nem kell olyan kifinomult átverésre gondolni, mint a deepfake-ek, elég, ha máshol, máskor készült képeket akar valaki úgy beállítani, hogy az a saját érdekeit szolgálja. Ezért mindig nézd meg, ki töltötte fel az adott képet, videót!

Ha érdekel az orosz propaganda, szeretnéd megérteni, hogyan hathat mindez Magyarországon, ajánljuk további olvasnivalóként a Political capital elemzését, hogy mit tesznek a Kremlhez köthető trollok a háború alatt, vagy a Lakmusz írását az orosz dezinformációról. Ha te is segítenél a háború elől menekülőkön, itt folyamatosan frissülő listát találhatsz az aktív civil szervezetekről.

Ha szeretnéd mélyebben megérteni a félretájékoztatás működését, és azt, te mit tehetsz ellene, ajánljuk a Hive MInd ingyenes, saját tempóban végezhető kurzusát, melyet ITT találsz. Tudd meg, hogy lehetsz erősebb, kritikusabb, hogyan küzdheted le a félretájékoztatás!

címlapkép: Katie Godowski, pexels.com