A cheapfake-ek gyakori formája a fotókba való beavatkozás, hamis összefüggések sejtetésével vagy hamis információ közvetítésével. Egy kis manipuláció is elegendő ahhoz, hogy a fotó eredeti üzenete az ellentétére változzon. Számtalan ilyen eset történt a fotográfia felfedezése óta, és ezek az idő múlásával valamint a technológia fejlődésével csak gyakoribbá és kifinomultabbá váltak.
Korábbi esetek alapján láthatjuk, hogy a manipulációk motivációja nagyon eltérő lehet - a legártalmatlanabbtól, mint például a puszta szórakoztatás, egészen a legszövevényesebb okokig, melyek célja például a politikai motívumok vezette ártás. Ezek gyakran társulnak pénzügyi előnyökkel, melyek manipulációra ösztönöznek.
A politikai célú propaganda kiváló példája az alábbi képen látható manipuláció. Ez egy cheapfake, mivel a szerző az igazság torzításával manipulálta a képet. A jobb oldali fotót a Reuters publikálta még 1999-ben. Egy albán nő – Sherife Luta - látható rajta 2000 másik menekülttel együtt, akik Észak-Macedónia határát szeretnék átlépni a Bllaca határátkelőhelyen. Ezt a fotót az egyik legerősebb képként tartják számon azok között, amelyeket a Reuters fotósai a konfliktus során készítettek. Több mint két évtized elteltével ez a fotó újra felkerült az internetre, de már manipulálva és a propaganda eszközeként: a képen ugyanez a nő a NATO-bombázások szerbiai áldozataként szerepel.
Látható, hogy a bal oldali fotó manipuláció. A képet a dél-afrikai orosz nagykövetség publikálta Twitter-oldalán, egy olyan gazdag táptalajon, ahol az efféle propaganda sikeresebb lehet, hiszen ebben az országban nem állnak rendelkezésre részletes információk a koszovói háborúról és az atrocitásokról. A hírhedt náci propagandafőnök, Joseph Goebbels szerint a propaganda abban a pillanatban hatástalanná válik, amint felismered, hogy propaganda. Ezért ez esetben az orosz diplomácia a propagandáját a világ azon részén terjeszti, ahol hatékonysága várhatóan magasabb. A manipuláció leleplezéséhez egy alapvető fotóellenőrzés is elegendő. A Google-t használva – a „keresés kép alapján” funkcióval - megkereshetjük ugyanezt a képet, és ellenőrizhetjük, hogy közzétette-e már valaki korábban az interneten.
Ezt a fotót már korábban is manipulálták. 2014 augusztusában leadták az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosti tévéadásában is. Itt Sherife Luta szerb anyaként és a NATO-bombázások áldozataként szerepel. A képen szereplő többi menekültet megphotoshopolták és kitörölték, helyükre a háttérbe egy lerombolt épület került. Ez jól szemlélteti, hogy a képek manipulálása a tudatos propaganda eszköze, és az igazság eltorzítására szolgál. Az ilyen cheapfakek veszélyesek, mert eltérítenek a valóságtól, és az emberekkel olyasmit akarnak elhitetni, ami nem igaz.
A cheapfake fenti példája tisztán megmutatja, mennyire veszélyesek lehetnek a propagandaeszközök. Az ilyesfajta manipulációk hazugságokon alapuló narratívát hozhatnak létre, ezért társadalmunknak tudatában kell lennie e formák létezésének, melyek származhatnak akár hivatalos, kormányzati forrásokból is, ahogyan a Reuters fotója esetén is, melynek részleteit manipulálták, és az orosz diplomácia hivatalos Twitter-profilján is közöltek.
Ha többet szeretnél tudni, és szeretnéd új szintre emelni médiaismereti képességedet, nézd meg a „Cheapfake-ek a közép-európai régióban” című webinárunkat vagy próbáld ki ezt a három online játékot. És ne felejts el követni minket a közösségi médiában. Ha regisztrálsz, rendszeresen értesülhetsz a legfrisseb híreinkről, valamint exkluzív tartalmakhoz is hozzájuthatsz.