A 2024-es amerikai elnökválasztás előrehaladtával a dezinformációs kampányok ismét reflektorfénybe kerülnek. De bár sok figyelem összpontosul az amerikai belföldi hatásokra, ugyanilyen fontos megérteni ezt a jelenséget szélesebb perspektívából is. Európa saját, külföldről irányított dezinformációval való találkozásai fontos tanulságokkal és összehasonlításokkal szolgálnak, amelyek rávilágítanak a demokratikus társadalmak előtt álló kihívásokra egy olyan korban, amikor a valóság és a mesterséges intelligencia által generált hamisítványok közötti határvonal minden eddiginél homályosabb. A dezinformáció és annak társadalmi-politikai hatásainak tanulmányozásában mélyen érintett személyként más országok tapasztalataira támaszkodom, hogy megvilágítsam a dezinformáció által a jelenlegi amerikai elnökválasztás során jelentett veszélyeket.

Mit tudhatunk meg szervezetünkről a közösségi médiafigyelő eszközök segítségével?

Eláraszt minket az információ, de fontos dolgokról mégsem tudunk semmit. A kikopó hagyományos platformok mellett újabb és újabb csatornákon tájékozódunk, de általában megszűrt információkat és végtelen indulatokat kapunk. Erősödik a megosztottság, romokban a bizalom. Menekülés helyett érdemes megérteni a helyzetet, ráadásul civil szervezetként is van mozgásterünk.

A legnagyobb manipulátorok, köztük például a Soros-kampányt kifejlesztő Arthur Finkelstein, fontos dolgokra jöttek rá a nyilvánosság működésével kapcsolatban, amelyeket nem árt megértenünk, ha társadalmi változásokat célzó videós kampányokat akarunk.

Egy újabb viharos év végével érdemes egy lépést hátralépni és szélesebb körben áttekinteni az elmúlt 12 hónapot. Mi működött és mi nem, mit tehettünk volna, hogy jobban felkészüljünk, és végül, hogy mit várhatunk 2024-től.

Lengyelországban a történészek sokat írtak az összeesküvés-elméletekről - ez a tény további érvként szolgál ahhoz, hogy tanítsuk az összeesküvés-elméletek okozta problémákat a történelem revíziójának korszakában számos európai országban. Melyek a legbizarrabb összeesküvés-elméletek az ukrajnai háborúval kapcsolatban, amelyekkel eddig találkoztál?

A Facebook vonzó hely a "találkozások" számára, de túl gyakran előfordul, hogy az ilyen csoportokban folytatott vita félrevezető vagy téves információkkal teli. Előfordul, hogy egy csoport adminja úgy hoz létre egy oldalt, hogy híres embernek adja ki magát. Politikai és társadalmi érzelmeket kiváltó pillanatokban kevesen ellenőrzik, hogy ki kezeli a csoportot. Emlékszel, te mikor néztél utána egy csoport adminnak utoljára?

Az éghajlatváltozás valóság, a globális átlaghőmérséklet jelenleg körülbelül 1°C-kal magasabb, mint az iparosodás előtti korszakban (1880-1900). A tagadás azonban egyre erősebbnek tűnik, és a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok, illetve a konzervatív média és egyes politikai csoportok támogatják. A széndioxid (CO2) koncentráció félremagyarázásától kezdve egészen addig, hogy azt állítják, hogy az éghajlatváltozás egy világuralomra irányuló összeesküvés részét képező átverés. A dezinformáció egyre erősödik, így jobban meg kell értenünk és küzdenünk kell ellene, ahol csak találkozunk vele; a jövőnk múlhat rajta.

A "Media and Communication" című folyóiratban nemrégiben közzétett, a koszovói infodémiai (információs válság) helyzetről szóló tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a COVID-19 nagy hatással volt az emberek információs magatartására. A kutatás azt vizsgálta, hogy az emberek hogyan használták a médiát a COVID-19 alatt, és mennyire tudták megkülönböztetni a hamis vagy félrevezető információkat az igazságtól.

A polarizáció egy olyan folyamat, amely pszichológiai és érzelmi alapon megy végbe. A csoportok radikalizálódása a beszéd szélsőségességéhez az ellentmondásos és társadalmilag megosztó témákban. Az internet egyik legmegosztóbb tere a Facebook-csoportok (amelyeket gyakran a konfliktusban érintett fél vezet adminként), ahol a vitázók újra és újra megerősítik véleményüket, táplálják a sértegetések, gúnyolódások és gyűlöletbeszéd spirálját, vagy akár az ellenfeleket dehumanizáló nyelvezetet használnak.

A közösségi médiában és általában az online térben elsősorban a vizuális tartalmak dominálnak. Akár egy hír részeként, akár virális tartalomként találkozunk velük, ma már rendkívül egyszerű és gyakori is, hogy használatukkal manipulálják és félrevezetik az olvasókat. Ugyan viszonylag kevés tudással és könnyen hozzáférhető eszközökkel is lehetőség van erre, sokszor éppen az amatőr vagy kifejezetten rossz minőség csapja be a felhasználókat.

Több modell is létezik, melyek segítségével hatékonyan tudjuk ellenőrizni a híreket, hogy azok a valóságnak megfelelő tényekről és eseményekről számolnak-e be, ezzel is növelve a média műveltséget és dezinformációval szembeni állóképességet. Ma már azonban az információszerzés nagy része informális módokon – például közösségi médiában, influenszerek közvetítésével – történik, így az ilyen jellegű tartalmak elemzéséhez egy új modellre van szükség.

A dezinformáció vagy félretájékoztatás terjedése világszerte egyre nagyobb méreteket ölt. Robbanásszerű növekedése és stratégiai felhasználása aláássa a demokráciát és társadalmakat polarizál.

A félretájékoztatás elleni küzdelem módjait elsősorban a tényellenőrzők és az újságírók ismerik, míg a szélesebb körű civil társadalom szereplői kevésbé járatosak a témában.

Az "Empowering Europeans Against Disinformation (EEAD)" projekt a TechSoup Network digitális aktivizmus programjának a része.

A program 2018 óta nyújt komplex támogatást civil szervezeteknek és munkatársaiknak Közép- és Kelet-Európában, Latin-Amerikában és Nyugat-Afrikában. A dezinformáció elleni küzdelem területén a program arra törekszik, hogy a szervezetek jobban megértsék a közvetlen dezinformációs fenyegetéseket, erősítsék a dezinformációval szembeni fellépéshez szükséges kapacitásukat, növeljék tudásukat ezen a területen, és bővítsék kapcsolataikat a nonprofit hálózaton belül.

Rengeteg dezinformációs módszer létezik, de mindegyik ezen 4 kategória egyikébe tartozik: elutasítást, eltorzítás, elterelés, elijesztés. A 4E modellel könnyebben ismerheted fel, jelezheted előre és készülhetsz fel a dezinformáció leküzdésére.

Mindannyian különböző forrásokból szerezzük az információkat. Leggyakrabban valószínűleg elővesszük az okostelefonunkat vagy a laptopunkat, kattintunk és megosztunk dolgokat, amiket érdekesnek találunk. Érdemes lehet azonban bepillantani abba, hogy mi zajlik a kulisszák mögött.

Ha kampányokat futtatsz vagy egyszerűen csak posztolsz a közösségi média felületeken olyan tartalmakkal, amelyek aktuális problémákra reflektálnak, akkor szinte biztosan találkozni fogsz trollokkal.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja nem csak a csatatereken, ostromlott városokban zajlik, hanem az információs térben is. Ez már a digitális kor előtt is így volt, de a háborús propaganda szintet lépett az internet lehetőségeinek “hála”. Álhírek, kétes eredetű képek, videók, lenyomozhatatlan számok, harcászati eredmények, hogy a támadás hátterét magyarázó összeesküvés-elméletekről ne is beszéljünk.

Szinte elengedhetetlen, hogy mindenkinek legyen tudása a félretájékoztatási törekvésekről és eszközökről. A kritikus gondolkodás a félretájékoztatás kiszűrése során is az egyik legfontosabb képesség, de emellett érdemes tisztában lenni a félretájékoztatás és az információs zavarkeltés eszközeivel és technikáival.

Mindegy, hogy a világot irányító háttérhatalmakról, közszereplők bőrébe bújt gyíkemberekről, egy ország tönkretételére törekvő külföldiekről, vagy a COVID-19 ellen kifejlesztett vakcinák által beültetett chipekről van szó, az álhírek futótűzként terjednek az interneten. Akkor még nem túl nagy a baj, ha valaki úgy gondolja, hogy a politikusok külseje mögött furcsa zöld űrlények lakoznak, akár egy rossz tévéfilmben. Az viszont már konkrét veszélyt okozhat az egyén közvetlen környezetére, ha azt hiszi, a koronavírus elleni vakcinák károsak az emberi szervezetre. Hogyan mondjuk meg álhír-hívő ismerőseinknek, szeretteinknek, hogy ezeket az abszurd tévhiteket át kellene gondolniuk még egyszer?

A hírek, álhírek, vagy általánosabban, a különböző médiumok tanulmányozására a legmegfelelőbb tantárgy a magyar iskolákban a média óra. A tantárgy jelenlegi helyzete azonban kérdéses, mivel 2020-ban, a Nemzeti Alaptanterv egyik változatában teljesen meg akarták szüntetni a már amúgy is problémás tanegységet.

A cikkben bemutatott eset egyértelműen mutatja, hogy a fényképek manipulálása tudatos propagandaeszközzé vált, és célja az igazság eltorzítása. Az ilyen cheapfake-ek veszélyesek, mert elferdítik a valóságot, és az emberek olyasmit hisznek el, ami nagyon messze esik az igazságtól.

A demokráciák csak alulról szerveződve képesek megküzdeni a félretájékoztatással. Ideje beoltani a népességet a digitális hadviselés mérge ellen.

A járvány miatt az iskolák zárva vannak, és te valószínűleg a home office privilégiumát élvezed? Amennyiben így van, akkor valószínűleg sosem voltál még annyira jelen gyermeked „iskolai életében”, mint most, még ha ez jelenleg az online tanulásra korlátozódik is.

SZÁMÍT, HOGYAN KERESÜNK INFORMÁCIÓT A NETEN