A csoport adminisztrátorok gyakran kizárólagos jogot biztosítanak maguknak arra, hogy a csoportban tartalmat adjanak hozzá és távolítsanak el, és így befolyásolják a csoportban zajló narratívákat és érzelmeket.

Az információ mennyisége és az érzelmek intenzitása, amelyet az információk kiváltanak a mai világban, az elménk számára szinte lehetetlen feladatot ad, hogy pszichológiailag és biológiailag is feldolgozza. Egy globalizált világban nincs módunk arra és elvárni sem várhatjuk el magunktól, hogy legyen időnk és energiánk a legfontosabb világesemények és azok különböző médiumokban való közvetítésének követésére is. Azonban hasznos, ha tudjuk, hová fordulhatunk megbízható információkért, és ideális esetben mi magunk is felmérhetjük azok hitelességét. Íme néhány tipp, hogyan navigáljunk óvatosan az online térben, és hogyan ne hagyjuk magunkat félrevezetni.

Online elbeszélések és ajánlások

Még a legprofesszionálisabb és legfüggetlenebb szervek, mint például a Wikipédia sem mentesek a hibáktól vagy akár a manipulációtól. Jan Grabowski és Shira Klein legújabb kutatása a holokauszt történetének szándékos elferdítéséről számol be, amelyet "egy szervezett nacionalista csoport végzett, amely a Wikipedián kívül kommunikál". A Wikipedia's Intentional Distortion of the History of the Holocaust című cikkben a szerzők leírják azt a jelenséget, amelyben a lengyel társadalom holokausztban betöltött szerepét szépítik, és a zsidókkal kapcsolatos sztereotípiákat erősítik. Még egyes tények jelentőségének minimalizálása és mások eltúlzása is félrevezető célzásokká válhat, vagy gyakorlatilag egyenesen dezinformálhatja az ilyen Wikipédia-szócikkeket olvasó közönséget. A Wikipédia-szerkesztők "tudományos tekintélyeket" mutathatnak be az olvasóknak, még akkor is, ha az illetők nem rendelkeznek tudományos háttérrel a tárgyalt területen, vagy egyáltalán nem foglalkoznak tudománnyal. Ráadásul a Wikipédián zajló élénk viták és gyakori szerkesztési változtatások az átlagolvasó számára nem könnyen érthetőek vagy megközelíthetőek. Az olvasók nem biztos, hogy tisztában vannak azzal, hogy a Wikipédia szerkesztői egy adott témában elismert vagy marginális kutatókat egyaránt idézhetnek. A dezinformáció előállításának egyik módja az, amikor egy kutatót kiemelnek és véleményét erősítik, míg más kutatóknak kisebb súlyt adnak és degradálnak, hogy új narratívákat hozzanak létre.

A következőkben mutatunk egy másik példát arra, hogy az online tartalom hogyan lehet dezinformáció. Egy nem létező étterem, amely a TripAdvisor weboldalon az első legjobbnak ítélt étteremként szerepelt. Ez az eset jól mutatja, milyen könnyen átverhetőek vagyunk. Kiderült, hogy hét hónap alatt sikerült létrehozni egy fiktív "éttermet" a jól ismert utazási üzleti ajánló portálon, amelyhez hónapokig virtuális sorok álltak, sőt, még munkát is kerestek, és áruszállítást is ajánlottak.

A "Shed" - egy hamis étterem fotója a TripAdvisorból. (Forrás: https://www.bbc.co.uk/programmes/p05qc0xk )

Az információ túlterheltségünkben tehát, hogyan maradhat éber és tiszta az ítélőképességünk? Hogyan tudjuk megkülönböztetni, mi a provokáció, mi az a tartalom, amit a pénzszerzés motivál vagy a manipuláció?

● Legyünk körültekintőek az olyan témáknál, amelyek polarizálják a közvéleményt - itt gyakran számíthatunk esetleges visszaélésekre, torzításokra és dezinformációra.

● Olvassunk el különböző nézőpontokat, és ellenőrizzük a szerzők által hivatkozott források megbízhatóságát és minőségét. Például a különösen az érzelmekre ható vagy sokkolónak tűnő információkat 2-3 különböző, elismert hírforrásból ellenőrizheti.

● Ha weboldalakat vagy közösségi médiát használunk, legyünk tisztában az ajánlások és vélemények létrehozására szolgáló társadalmi folyamatok hiányosságaival. A médiahasználat alapjait ingyenes online tanfolyamunkon elsajátíthatod.

Ha látsz egy versenyhelyzetet, ellenőrizd ki a szervezője!

Találtál információt egy pénzjutalmat ígérő versenyről? Egy online promóciós kampányról? Derítsd ki, hogy ki áll a szervezés mögött, és hogy nem másnak adja-e ki magát a szervező.

A fenti képen: "1000 PLZ-t (lengyel pénznem: zloty) adok készpénzben az első 100 embernek, aki kitalálja a képen látható számot. Tényleg így lesz!"

Gondolta volna bárki is, hogy a híres lengyel énekesnő, Agnieszka Chylińska olyan versenyt rendez, amelynek a lényege az, hogy valaki kitalálja, milyen szám látható egy betondarabon? Az egymással a népszerűségért versengő kvízműsorok és szórakoztató műsorok világában a válasz: igen. Valóban sokan hajlandóak elhinni, hogy az énekesnő pénzt osztogat a Facebookon.

Hogyan lehet tehát kiszúrni egy átverést?

A fenti képen: "Figyelem! Ahhoz, hogy pénzt kapj tőlem, meg kell osztanod az összes Facebook-csoportodban. Ha szerencséd van, kapsz egy üzenetet!"

Agnieszka Chylinska állítólagos profiljára kattintva átirányítanak minket egy olyan rajongói oldalra, amelynek alig két kedvelője és hét követője van. Az ilyen alacsony lájkok száma eléggé egyértelművé teszi, hogy ez nem egy ismert híresség valódi profilja. Már csak egy kattintás választ el minket attól, hogy megtudjuk, ki áll a poszt mögött, melyben valaki magát az énekesnő személyeként adja ki és amelyet egy Facebook-csoportban terjesztettek. Figyeljük meg azt is, hogy az A g n i e s z k a C h y l i n s k a betűk távolsága szélesebb a szokásosnál, ami az ilyen típusú átverésekre jellemző.

Ha hasonló bejegyzéssel találkozol, mindenképpen készíts róla egy screenshotot (képernyőképet), és mondd el egy barátodnak, hogyan fedeztél fel egy online átverést.

Felkapott témák vs. csoportok a Facebookon

Az erősen megosztó témák, például tragédiák vagy tömegtüntetések a legintenzívebb érzelmi reakciókat válthatják ki. A sürgősnek és megosztónak érzett égető témák könnyen felhasználhatók manipulálásra, trollkodásra, illetve valakinek az érintettségének kihasználására is. A mai közbeszédben ilyen témák például: abortusztörvények (pl. Lengyelországban és az Egyesült Államokban), iskolai lövöldözések (az Egyesült Államokban), globális járványok, humanitárius válság, balesetek.

A lengyelországi "október 2020"-as sztrájkok térképe az abortusztörvények szigorítása ellen. Forrás: http://strajkkobiet.eu/mapa-wydarzen/

2020. október 22-én az Alkotmánybíróság szigorította az abortusztörvényeket Lengyelországban. A szülés súlyos magzati fogyatékosság esetén az erre vonatkozó abortusztörvények alkotmányellenességéről szóló döntés számos városban tömeges tüntetéseket váltott ki. A tiltakozások mozgósítása és támogatása az online térben folytatódott.

Október 23-án egy Facebook-csoportot hoztak létre állítólag a nők támogatására. A csoport a sztrájk legismertebb és legérzelmesebb szlogenjét használta: "Ez háború", valamint az teljes lengyelországi női sztrájk által meghirdetett esti tüntetésre való buzdítást. A Facebook ismerősök a mozgósítás és a nőkkel való szolidaritás gesztusaként hívták egymást, hogy csatlakozzanak a csoporthoz.

Facebook-csoportokat bárki létrehozhat. A "Support for Women" csoportot állítólag egy ismert közéleti személyiség, Jerzy Owsiak alapította. A fenti képen látható nyíl a "JerzyOwsiak" (a kereszt- és vezetéknév között szóköz nélkül írva) alapítóra utalt.

"JerzyOwsiak" profilját és, mint kiderült, a rajongói oldalt könnyű volt megtalálni, mivel az adminisztrátor a rajongói oldalról egy bejegyzést/közleményt tett közzé a csoportban. A bejegyzés arra buzdította az embereket, hogy "osszák meg a csoportot mindenhol és mindenkivel".

A fenti hirdetés így szól: "Kedvesek, osszátok meg ezt a csoportot mindenhol! A falakon, csoportokban! Ilyen drasztikus lépést nem engedhetünk meg! Nem hagyjuk, hogy a nőket érintse! Szívesen meghívjátok barátaitokat is, hogy csatlakozzanak ehhez a csoporthoz! Együtt erősek vagyunk!”

A "JerzyOwsiak" rajongói oldalra kattintva a személy egy társadalmi aktivistának adta ki magát, amely egyértelműen csak nem régen jött létre, mivel mindössze 405 kedvelője van, míg Jerzy Owsiak ellenőrzött rajongói oldalának több, mint egymillió kedvelője van. A hamis rajongói oldal azt is tévesen sugallta, hogy Jerzy Owsiak politikus, nem pedig egy széles körben elismert társadalmi aktivista, aki soha nem viselt politikai tisztséget.

A csoport adminisztrátorai jogosultak voltak a bejegyzések jóváhagyására, ami teljes ellenőrzést biztosított számukra a tartalom felett. Nem hagyták jóvá azokat a bejegyzéseket, amelyek rámutattak arra, hogy az oldal Jurek Owsiaknak adja ki magát, vagy amelyek azt a kérdést szándékozták feltenni, hogy ki áll az újonnan alakult csoport mögött. Ilyen kérdések is megjelentek a hozzászólásokban, de elvesztek a felháborodást és tiltakozásra való felhívást kifejező egyéb hozzászólások és új bejegyzések áradatában.

Menetelés az erőszak ellen

A March for Our Lives (Meneteljünk az életünkért) nevű Facebook-csoport 2018. február 20-án jött létre azzal az indokkal, hogy mozgósítsa az embereket a fegyveres erőszak elleni felvonuláson való részvételre. Egy héttel korábban a floridai Parklandben lövöldözés történt.

Forrás: https://twitter.com/corybe/status/966342567573909505

Kiderült, hogy a csoport adminisztrátorai félrevezetik a csoport tagjait, sértő hozzászólásokat fogadnak el és összeesküvés-elméleteket terjesztenek. Érdekes a továbbiakban is, hogy ugyanebben az időben hasonló csoportok kezdtek megjelenni a város nevével a címben, amelyek az ország más helyszínein tartott felvonulásokról számoltak be.

Hogyan ne hagyjuk magunkat átverni?

Amikor tragikus esemény vagy botrány történik, természetesen különböző érzelmeket élünk át. Igyekszünk minél hamarabb ellenőrizni az információkat, megnézni a tudósításokat, megnézni a képeket, és kideríteni, hogy pontosan mi történt. Ilyen pillanatokban gyakran megnézzük a közösségi médiát. A közösségi médiában hirtelen csoportok alakulnak, hogy beszámoljanak a történtekről. Íme néhány tipp, hogyan ne essünk átverés áldozatául, ha csatlakozunk az ilyen csoportokhoz és követjük őket:

● Ellenőrizd a csoportokat, amelyekhez csatlakozol. Az, hogy valaki ajánlja neked vagy meghív egy adott csoporthoz való csatlakozásra, nem jelenti azt, hogy az illető ellenőrizte a csoportot. Győződj meg róla saját magad!

● Lengyelországban sok népszerű csoport olyan, amelynek a neve így kezdődik: "Támogatók_neve_politikus_újságíró", "Szolidaritás_a_bíróval_aktív_szereplővel", "Kiállás_a_miniszterrel_újságíró_TV_műsorral", "Csoport_cenzúra nélkül" és még sok más. Az ilyen címeknek azonnal figyelmeztetniük kell arra, hogy a csoport üzenetei valószínűleg egyoldalúak és elfogultak.

● Tekintsd át, milyen narratívák jelennek meg a csoportban, és ki hozza létre őket - gyűlöletkeltőek-e a narratívák, szimpatizálnak-e valamely politikai párttal, az összeesküvés-elméletek jegyében.

● Ellenőrizd, hogy ki adminisztrálja a csoportot – tudod-e ellenőrizni, hogy a személy valódi-e, vagy csak kiadja magát valaki másnak.

● Ellenőrizd a csoport történetét - nemrég alakult, változtatott-e valaha nevet:

Hogyan tovább?

Nem kell passzívnak maradnunk. Ha már tettünk némi erőfeszítést a csoport és az adminisztrátorok ellenőrzésére, akkor konkrét lépéseket is tehetünk:

● Jelentsük a csoportot, mint olyan személyt, aki másnak adja ki magát;

● Menj fel a gyanús profil/rajongói oldalra, és azt is jelentsd;

● Írj egy bejegyzést a saját oldaladra, amelyben figyelmeztetsz másokat a csoportról;

● Hagyd el a csoportot vagy töröld a rajongói oldal követését;

● Oszd meg ezt vagy egy hasonló cikket másokkal.

Háttérillusztráció: luca sammacoro, PEXELS stock.