Választható modulok, szerencsétlen időzítés

Az alacsony óraszám csak a probléma egyik, és egyben kisebbik része, mivel fontosabb, hogy középiskolában, a médiaoktatás nagyon gyakran csak opcionálisan van jelen. 9. és 10. évfolyamon úgy nevezett modultantárgyként szerepel, míg 11. és 12. évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közé van besorolva. Ez azt jelenti, hogy az iskolák dönthetnek arról, hogy milyen választható modultantárgyat szeretnének tanítani a média, dráma, és társadalomismeret órák közül vagy a későbbiekben milyen művészet tárgyra szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni a 11. és 12. Évfolyamon.

A tantárgy opcionális természete komolytalannak tűnhet néhány diák és tanár számára, és az időzítés sem tökéletes, hiszen 11.-ben és 12.-ben a diákok többnyire már csak a kötelező érettségi tantárgyakra fókuszálnak, amikbe a média nem tartozik bele. Ennek ellenére a 2020-as kerettanterv is még mindig több mint százévnyi technológiai és ideológiai fejlődést és megközelítően 40 filmet jelöl ki a diákok számára, amit két év alatt kell elsajátítaniuk 62 óraszámban. Ezt a problémát nagyon sok iskolában úgy oldják meg, hogy a tantárgynak csak egy vagy kettő nagyobb részét tanítják a négyből. Olyan iskolákban viszont, ahol a média szerepel önálló tantárgyként is, vagy esetleg fakultációs programként, ott a diákok a teljes tananyaggal is megismerkedhetnek.

Mégis mi van a tankönyvekben?

Ahhoz, hogy számszerűsíteni lehessen, hogy ezek után a választható szűrők után egy diáknak mekkora esélye van az álhírekről tanulni, meg kell vizsgálni a 2012-es és a 2020-as kerettanterveket és a tankönyvek témáit is.

A 2012 es kerettantervben 15 kifejezés szerepel, amikkel együtt meg lehet beszélni az álhírekkel kapcsolatos kérdéseket is, viszont direkt módon az „álhír” vagy „fake news” kifejezések nem szerepelnek egyszer sem. A 15 kifejezés közül az 5 legkiemelkedőbb a valóság, a dokumentumfilm, a reklám, a manipuláció, és a hatáselméletek.

A 2020-as kerettantervben már több mint 30 kifejezés szerepel csupán egy oldalon, amik a témához tartoznak, és külön szerepel az álhír is. Megjelennek még olyan fontos kifejezések is emellett, mint a dezinformáció, a hírérték, és a hitelesség.

A kerettanterv után a második legfontosabb eszköz a diákok és tanárok a számára a tankönyv. Magyarországon a leggyakrabban választott tankönyv Hartai László könyve, amiből a jelenlegi legfrissebb kiadás a 2012-es és a kerettanterv tematikája alapján lett kialakítva. A könyv kiváló minősége mellett még nyomós érvnek számít az is, hogy Hartai László felelős a média érettségi feladatok összeállításáért, így a tanárok célja, hogy hozzászoktassák a diákjaikat olyan feladatokhoz, amik megjelenhetnek az érettségin is. A kilencedikes osztályoknak szánt könyv 116 oldalából például több mint 43 oldal foglalkozik olyan aprólékosan kidolgozott témákkal, amik szorosan köthetőek az álhírekhez, viszont direkt módon itt sincsenek kiemelve, csak úgy, mint a kerettantervben.

A médiaoktatás a legdinamikusabb területek közé sorolható, mivel naponta megfigyelhetőek változások, amik befolyásolják az életünket. Éppen ezért a tanár felelőssége, hogy fejlessze magát naprakész információkkal és kiegészítse a már meglévő eszköztárát, hogy diákjai könnyebben kiigazodjanak a média útvesztőjében. Ezt a folyamatot megkönnyíti az integrált oktatás is, aminek hála bizonyos témák megjelennek más órákon is, mint például az (ál)hírek témája nyelvtanórákon, így a diákok többféle kontextusban is találkoznak ezekkel a kifejezésekkel.

Alternatívák az iskolán kívül

Annak ellenére, hogy a NAT és a tankönyvek mennyire megnehezítik ennek a témának a megvitatását az iskolákban, még így is vannak alternatívák. Számos olyan szervezet van a világ minden országában, akik ingyenes órákat és/vagy előadásokat tartanak diákok és tanárok számára is különböző emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban. Az egyik ilyen szervezet például az Amnesty International, akiknek az óraterveik elérhetőek a magyarországi és az angol honlapjukon is. Ezek a foglalkozások iskolán kívüli programként funkcionálnak a legjobban, hiszen a dráma pedagógiai elemeknek hála a feladatok játékos jellegűek és immerzívek, így nem árt, ha ezek a foglalkozások egy olyan helyszínen vannak megtartva, ahol a diákok kimozdulnak a megszokott környezetükből, hogy jobban tudjanak a feladatokra fókuszálni.

A demokráciával és a nyilvánossággal kapcsolatos játékos oktatási módszereket és tananyagokat fejleszt többek között a DIA – Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, a Közélet Iskolája, az Emberség Erejével Alapítvány is.

Elsősorban pedagógusok számára tesz elérhetővé ingyenes oktatási és segédanyagokat a Televele Egyesület és az Idea Alapítvány. Utóbbi InfoGrund című programja kifejezetten a hírek és a dezinformáció témakörének iskolai feldolgozásához nyújt segítséget. Tananyagaik ingyenes online kurzus formájában is elérhetők.

Ha esetleg nincsen a település közelében egy szervezet, ami ilyen eseményekkel foglalkozna, akkor osztályfőnöki óra keretein belül is érdemes kipróbálni ilyen dráma pedagógiai feladatokat, ami nem csak a kritikai gondolkodásra van hatással a diákokban, de erősíti a diákok között lévő kapcsolatokat is. Ilyen esetekre lett például kifejlesztve a Kompasz: Kézikönyv a fiatalok emberi jogi neveléséhez című feladatgyűjtemény, amit az évek alatt már 31 nyelvre fordítottak le, hogy segítsék azoknak a pedagógusoknak a munkáját, akik szeretnék bővíteni a diákjaik látókörét. Az ilyen és ehhez hasonló tartalmaknak hála a diákoknak van esélyük, hogy mélyrehatóan tanuljanak az álhírekről.

Szintén ingyenes és könnyen hozzáférhető eszköz tanárok, civilek, és “csak” érdeklődők a Hive Mind-on elérhető kurzustár. Nézd meg, milyen témák várnak itt rád - hiszen messze nem csak az iskolában tanulhat az ember!