A médiaműveltség egyik fontos része, hogy fel tudjuk ismerni azt, amikor egy kép vagy egy videó minket akar befolyásolni.
Mutatunk néhány módszert, amelyekkel az ilyen tartalmakat manipulálják!
1. Egy pápa találkozása a mesterséges intelligenciával
Idén az egyik legnagyobb port kavaró kép Ferenc Pápa és a fehér pufi dzseki fotója volt. A fotó márciusban kezdett elterjedni a Twitteren és Redditen, majd hamar a világsajtó és a közösségi média platformok egyik legnépszerűbb témája lett a fotó, amelyen Ferenc pápa egy Balenciaga pufi dzsekiben sétál az utcán. A kép egyrészt közvetlen és modern fényben tüntette fel a híresen konzervatív katolikus egyház fejét, másrészt kifejezetten meghökkentő volt az, hogy éppen egy Balenciaga márkájú ruhadarabban volt látható, hiszen a márkát olyan hírességekkel szokták azonosítani, mint Kim Kardashian, Justin Bieber vagy éppen Victoria Beckham.
A képpel valójában egyetlen gond van: egy pixel sem valós belőle. Arról, hogy miért éppen a pápa és miért éppen a Balenciaga, oldalakat lehetne írni. A Balenciaga márkát egy korábbi kampányából kirobbant botrány kapcsán például sátánizmussal vádolták, ami egy további réteget adhat a márkaválasztáshoz. Így a kép két teljesen ellentétes narratívához is adhatott muníciót: a laza, elérhető pápát és a sátánista erőkkel kokettáló egyházfőt is lehetett látni, ízlés szerint.
A hozzáértők egyébként a kezekre ráközelítve göngyölítették fel a rejtélyt, egyszerűen azért, mert az AI notóriusan rossz a kezek generálásában.
Ferenc pápa esete a pufidzsekivel nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó eset, amikor a mesterséges intelligencia segítségével próbálnak manipulálni minket. Gondolhatunk itt akár a néhány éve hasonlóan vírusszerűen terjedő ‘deepfake’ videókra.
Amit ebből az esetből érdemes megjegyezni, hogy ha egy ilyen fotó túl jónak tűnik, hogy igaz legyen, akkor jó esély van rá, hogy az is és érdemes egy napot várni, mielőtt minden profilunkon megosztjuk.
2. Klasszikus Photoshop gyakorlatok
2022 decemberében a lerohant Ukrajna miniszterelnöke, Volodimir Zelenszkij ellátogatott az Egyesült Államokba, ahol találkozott Joe Biden elnökkel és feleségével, Jill Bidennel.
A találkozóról szintén a Twitteren kezdett elterjedni egy fotó, amelyen Joe Biden látszólag Zelenszkij elnök fenekét fogja. Aki egy kicsit is közelebbről megvizsgálja a képet, annak rögtön feltűnhet, hogy sem a kéz iránya, sem a hossza nincs egészen rendben. Az amerikai elnök természetesen nem fogta meg több száz fotós, sajtóképviselő, politikus és egyéb befolyásos szeme láttára az ukrán elnök fenekét, a saját felesége mellett állva.
Hasonló logika és cél mentén említhetnénk ugyanitt a 2019-ben futott kísérletet a félretájékoztatásra, amely Bayer Zsolt műsorában bukkant fel. Ezen a képen jóval egyértelműbben látszik, hogy manipulálás áldozata lett, de ettől függetlenül még hatásos lehet egy olyan közönségnek, akinek egyébként is egybevág a véleménye a fotó által sugallt narratívával.
Az ilyen képek egyik legfontosabb célja, hogy erős érzelmeket váltsanak ki. Az ilyen érzelmek közül a virális tartalmak és a közösségi média számára az egyik leghasznosabb a felháborodás. Ha ezt érezzük, érdemes magunknak feltenni a kérdést, hogy az adott tartalom bírt-e valamilyen információértékkel, mert ha nem, akkor érdemes élni a gyanúval, hogy manipulálni szeretnének minket. Emellett különösen fontos, hogy képesek legyünk felülvizsgálni és szkeptikusan kezelni azokat a tartalmakat, amelyek megerősítik a már létező véleményeinket.
3. Nézőpont kérdése
A szögek és a kameraállás nemcsak akkor fontos szempontok, amikor előnyös felvételt szeretnénk készíteni valakiről. Egy egyszerű példát véve egy ügyes fotós néhány csellengő emberből is képes tömeget csinálni és fordítva.
Erre jó példák Orbán Viktor néhány évvel ezelőtti, nyíregyházi beszédét megörökítő, merőben eltérő fotók. Az MTI fotói alapján a miniszterelnök egy tömeg közepén áll, míg a Szabolcs online fotóin látszik, hogy koránt sincs annyi ember a téren, mint az az első fotókon úgy tűnhet.
Ugyanilyen fontos az időzítés is. Egy 2012-es tüntetésről látványosan eltérő bejelentkezések születtek az állami M1 és az RTL híradók anyagaiban. Előbbi egy olyan helyszínről jelentkezett be, amelyet a rendőrség addigra lezárt, és már csak néhány ember maradt a helyszínen, míg az utóbbi a tüntetés közepéről tudósított.
Az ilyen képek esetében persze nehéz első ránézésre ítéletet mondani, hiszen nincsenek egyértelműen árulkodó jelek. Ilyen esetben a legfontosabb, hogy változatos médiatermékekből tájékozódjunk, hiszen így könnyen elcsíphetjük az ilyen jellegű manipulációs szándékot.
4. A kontextus hatalma
A manipuláció egyik legegyszerűbb és ezért egyik legnépszerűbb formája is, amikor egy képet vagy videót egészen egyszerűen kiemelnek az eredeti kontextusából, és egy teljesen más narratíva részeként osztják meg.
Vannak erre relatíve ártalmatlan példák, mint a koronavírus járvány idején a Velencében felbukkanó delfinek, akikről nem sokkal később kiderült, hogy valójában körülbelül 750 km-re Velencétől, Szardínia szigetén, Caligari kikötőjében úszkáltak.
Ennél veszélyesebb, amikor politikai céllal történnek az ilyen manipulálások. Erre jó példa a menekültválság idején megjelent óriásplakátok, amelyekhez egyenesen a Brexit kampányból vettek át egy fotót, amin ugyan valóban menekültek láthatóak, de a fotó Szlovéniában készült 2015-ben, amikor is a horvát határtól nem messze elhelyezkedő menekülttáborba kísérték az embereket, komoly rendőri jelenlét mellett. A képnek tehát sem a Magyarországra, sem az Angliába érkező menekültekhez nincs sok köze.
A kettő között helyezkedik el valahol a WWF kampány képe, amelyen látszólag egy erdő előtte-utána fotóját mutatják, az erdőírtások szomorú és jelentős következményeire hívva fel a figyelmet. Az előtte-utána fotó valójában egy kép, amelyen valóban egy erdőírtás folyamata látszik, amelynek célja a pálmafák életterének növelése volt.
Az ilyen jellegű félretájékoztatás felismerése azért nagyon nehéz, mert az előbbiekkel ellentétben sokkal nagyobb szükség lehet a kontextus ismeretére vagy akár a témában való jártasságra. A ‘velencei delfinek’ esete azt is jól mutatja, hogy az óriásplakátokkal és az erdőírtással ellentétben nemcsak az lehet a cél, hogy ránk ijesszenek vagy dühöt ébresszenek, hanem a pozitív érzelmekre, a helyes cselekvés felett érzett büszkeségünkre alapozva is könnyen manipulálhatnak különböző tartalmakkal.
Konklúzió
Főleg a mesterséges intelligencia megjelenésével és térhódításával jó eséllyel egyre több manipulált vagy teljesen hamis képes és videós tartalmakkal, így az is egyre fontosabb lesz, hogy képesek legyünk felismerni, amikor megpróbálnak félrevezetni minket.
Néhány dolgot érdemes szem előtt tartani:
Ha egy tartalom egyértelműen szenzációhajhász, főleg ha hírességeket, valamilyen értéket szimbolizáló közszereplőt ábrázol, rá nem jellemző módon, érdemes fenntartásokkal kezelni, utánanézni a fotó forrásának.
A felháborodás és az erős érzelmek generálása a félretájékoztatás terjesztésének leghatékonyabb eszköze. Ha valami felbosszant érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy van-e információ értéke az adott tartalomnak vagy csak érzelmeket generál.
Továbbra is fontos, hogy több forrásból is tájékozódjunk és ne bízzuk magunkat a közösségi média algoritmusokra. Ha olyan tartalommal találkozunk, amely különbözően jelenik meg a különböző kiadványokban, érdemes fenntartásokkal kezelni.
A felháborodás mellett a megerősítés is egy nagyon hatékony eszköz, így képesnek kell lennünk felülvizsgálni az olyan tartalmakat, amelyek megerősítik a saját álláspontunkat.
Ha pedig egy adott kiadvány, Facebook oldal, véleményvezér vagy közszereplő sorra téved, hamis tartalmakat oszt meg, nem jelöl meg forrásokat vagy véleményekre és szóbeszédre hagyatkozik, akkor érdemes lehet más hírforrásokat és tájékozódási pontokat keresni.
Ha szeretnél többet megtudni a félretájékoztatásról és arról, hogyan szállj szembe vele, regisztrálj ingyenes, saját tempóban végezhető kurzusunkra: ‘A félretájékoztatás leküzdése’! Mindössze 1 óra alatt látványosan fejlesztheted a készségeidet a digitális reziliencia és kritikus gondolkodás terén.
____________
Források:
1. Egy pápa találkozása a mesterséges intelligenciával
https://www.nytimes.com/2023/04/08/technology/ai-photos-pope-francis.html
https://kreativ.hu/cikk/pedofilia-vadak-satanista-osszeeskuves-elmeletek-megdol-a-balenciaga
2. Klasszikus Photoshop gyakorlatok
https://www.lakmusz.hu/https://www.lakmusz.hu/joe-biden-nem-fogdosta-zelenszkij-feneket-az-elnoki-latogatas-alatt
https://kecsup.hu/2020/04/manipulalt-sajtofotok-magyarorszagon/
3. Nézőpont kérdése
https://kecsup.hu/2020/04/manipulalt-sajtofotok-magyarorszagon/
4. A kontextus hatalma
https://ujszo.com/kozelet/a-v4-es-orszagok-kozul-magyarorszag-fogadta-be-tavaly-a-legtobb-menekultet
https://kecsup.hu/https://kecsup.hu/2020/04/hamisitott-fotok-a-vilagbol/