Összeesküvés-elméletek vagy valódi történetek?
A huszadik század végén az volt az általános társadalmi tendencia, hogy ellenzék vagy nevetségessé tették az összeesküvés-elméletek terjesztését. Az utóbbi évtizedekben azonban az összeesküvés-elméletek nagy figyelmet kaptak. A perifériáról bekerültek a közbeszéd főáramába. Híres és népszerű személyiségek - akár a szórakoztatóipar, a média vagy a politika területéről van szó - gyakran az összeesküvés-elméletek hordozói azáltal, hogy terjesztik azokat. Tévinformációkra alapozva véleményt nyilvánítanak, vagy más módon nyíltan spekulálnak az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatban, illetve legitimnek állítják be azokat. További ellentétet szül a közvélemény formálásban és erősíti az emberek bizalmatlanságát az intézményekkel és a kormánnyal szemben, hogy azok intézkedéseinek alapját propaganda, számos torzítás és hazugság képezi.
Többféle szlogennel találkozhattunk a pandémia idején a médiában, amelyek a Covid ellen tudományos alapokon létrehozott vakcinákkal szemben szólították fel az embereket. Lengyelországban a “kezdj el gondolkodni” felhívással az emberekben elültették a szkepszist a vakcinákkal kapcsolatban és az összeesküvés-elméleteket terjesztették. Pár példa ezek közül, hogy a világjárvány hamis, a vakcinák halálosak és a világjárványból igazából az egészségügyi szolgáltatók csinálnak pénzt.
A világjárvány nem csak halálos fenyegetést jelentett az emberek életére, de valamennyire mind elszigetelődtünk a társadalomban, így a közösségi médiában terjengő hírek teret nyertek. Az itt megszerzett információk félelmet és erős érzelmi reakciókat váltottak ki az emberekből, akik ilyen állapotban könnyen irányíthatóak és hajlandóak elhinni a legelrugaszkodottabb történeteket is, beleértve az összeesküvés-elméleteket is. Az alábbiakban az egyik ilyen, a közelmúltban megjelent abszurd cikket mutatjuk be.
A Demagog tényellenőrző portál elemzést készített egy népszerű Facebook-videóról, amely a harmadik világháborút hirdeti, és nem Oroszországra, hanem a németekre, a zsidókra és a szaturnuszi űrversenyre hárítja a felelősséget. Azt is állította, hogy Putyin valójában nem is jelentős személyiség, és valójában német, biorobot és szintén szaturnuszi. Lengyelország elnökét, Andrzej Dudát pedig banderistának és zsidónak nyilvánította. A videó azt is állította, hogy a COVID-19 oltás a tömeges népirtás része. A videót 1200 alkalommal osztották meg…
A videó esete jól mutatja, hogy a világjárványról szóló összeesküvés-elméletek hogyan kombinálhatók a jelenlegi ukrajnai háború körüli narratívákkal. Érdemes tehát továbbra is a világjárvány idejéből vett összeesküvés-elméletek és dezinformáció példáit felhasználni arra, hogy képezzük magunkat a legfontosabb kérdésekre, amelyeket mindig fel kell tennünk magunknak, amikor szenzációhajhász történetekkel találkozunk.
"Kezdj el gondolkodni" - egy teszt mindenkinek
Az alábbiakban egy egyszerű tesztet láthatsz, amely felméri, hogy konspiratív vagy józan gondolkodást mutatunk-e:
● olvasd el a tweetet;
● válaszoljunk a tweet alatti kérdésekre;
● mérd fel, hogy mennyire állsz ellen az összeesküvés-elméleteknek.
A kép feletti felirat szerint: "Ez egy felvétel Zamość városából [Lengyelországban]. 2021. augusztus 1-jén egy műanyag zacskóba csomagolt nőt vittek ki egy oltási pontról egy mentőautóba. Talán a gyújtogatás motivációja is itt keresendő".
Az alábbi kérdések segítik a gyors elemzést, hogy közel biztosak legyünk a tájékozódásunk forrásának hitelességében.
1. Ki terjeszti a tweetet? Egy szakértő vagy egy elismert szervezet, amely abban a témában dolgozik, amellyel a tweet foglalkozik?
2. Milyen forrásból származik a tweetben szereplő információ? Ellenőrizhető-e az információ? Ellenőrizte már valaki?
3. Az információ szenzációhajhász és az érzelmekre akar hatni.
4. Ki és mire használja fel ezt az információt? Lehet, hogy polarizálja az olvasókat? Összhangban van-e az információ valamely ismert összeesküvésről szóló narratívával?
Ezután vizsgáljuk meg az összeesküvés-elméletekkel szembeni ellenálló képességét.
Mennyire érzed úgy, hogy az alábbi mondatok igazak rád nézve? Rajzolj egy megfelelő nyilat a mondat mellé (minél hosszabb a nyíl, annál erősebb az érzés):
● nem volt kedvem részletesen elemezni a tweetet;
● a tweet elolvasása lehetővé tette számomra, hogy kialakítsam a saját véleményemet és a saját "tényeimet";
● ha valaki más magyarázatot javasolt volna, azt gondoltam volna: Nem értek vele egyet, de mindenki tartsa meg magának a saját véleményét;
● nem győzött meg a tweet annak ellenére, hogy a bizonyítékok és az adatok ellentmondtak a gondolkodásomnak;
● nem láttam ellentmondást a tweetben;
● nem láttam semmilyen információhiányt a tweetben - a tartalma/videója kellőképpen meggyőzött arról, hogy egy oltási ponton egy oltás következtében meghalt egy nő.
Mi történt valójában a fenti tweetben idézett oltási ponton? Az állítólagos mellékhatás, amelyet a nő az oltás után szenvedett el, valójában anafilaxiás sokk volt, miután egy rovar megcsípte. A nőt kórházba szállították, majd jó állapotban hazaengedték. A Fakenews portálon te magad is meggyőződhetsz róla. Esetleg, ha pedagógus vagy, olvasd el diákjaiddal együtt az esemény leírását.
Ha naprakész akarsz maradni, hogy milyen dezinformációk jelennek meg az interneten, rendszeresen ellenőrizd a tényellenőrző portálokat. Ha egészséges szkepticizmust szeretnél kialakítani, és meg akarod tanulni felismerni a megbízhatatlan információkat, iratkozz be a dezinformációval szembeni fellépésről vagy a médiaműveltségről szóló ingyenes, önképző tanfolyamaink egyikére.
