Lengyelországban a történészek sokat írtak az összeesküvés-elméletekről - ez a tény további érvként szolgál ahhoz, hogy tanítsuk az összeesküvés-elméletek okozta problémákat a történelem revíziójának korszakában számos európai országban. Melyek a legbizarrabb összeesküvés-elméletek az ukrajnai háborúval kapcsolatban, amelyekkel eddig találkoztál?

A polarizáció egy olyan folyamat, amely pszichológiai és érzelmi alapon megy végbe. A csoportok radikalizálódása a beszéd szélsőségességéhez az ellentmondásos és társadalmilag megosztó témákban. Az internet egyik legmegosztóbb tere a Facebook-csoportok (amelyeket gyakran a konfliktusban érintett fél vezet adminként), ahol a vitázók újra és újra megerősítik véleményüket, táplálják a sértegetések, gúnyolódások és gyűlöletbeszéd spirálját, vagy akár az ellenfeleket dehumanizáló nyelvezetet használnak.

A dezinformáció vagy félretájékoztatás terjedése világszerte egyre nagyobb méreteket ölt. Robbanásszerű növekedése és stratégiai felhasználása aláássa a demokráciát és társadalmakat polarizál.

A félretájékoztatás elleni küzdelem módjait elsősorban a tényellenőrzők és az újságírók ismerik, míg a szélesebb körű civil társadalom szereplői kevésbé járatosak a témában.

Az "Empowering Europeans Against Disinformation (EEAD)" projekt a TechSoup Network digitális aktivizmus programjának a része.

A program 2018 óta nyújt komplex támogatást civil szervezeteknek és munkatársaiknak Közép- és Kelet-Európában, Latin-Amerikában és Nyugat-Afrikában. A dezinformáció elleni küzdelem területén a program arra törekszik, hogy a szervezetek jobban megértsék a közvetlen dezinformációs fenyegetéseket, erősítsék a dezinformációval szembeni fellépéshez szükséges kapacitásukat, növeljék tudásukat ezen a területen, és bővítsék kapcsolataikat a nonprofit hálózaton belül.

Az adathalász támadás az egyik legnagyobb online fenyegetés, amivel a különböző civil szervezeteknek szembe kell néznie. A Proofprint 2021-es jelentése alapján a szervezetek 80%-a esett áldozatul valamilyen adathalász támadásnak.

Egyszer, réges-régen kizárólag arra használtuk a telefonunkat, hogy hívásokat és fontos üzenetváltásokat intézzünk rajta, de mára már sokkal közelebb van a mobiltelefon egy apró, hordozható számítógéphez és a leggyakrabban használt elektronikai eszközünkké vált.

A mobilozás közösségi média platformokat, időbeosztást segítő appokat és más hasznos képességeket összefogva a napi rutinunk elengedhetetlen részévé vált. Akár a munkarendünket tervezzük, Tinderen flörtölünk, kaját rendelünk vagy éppen az edzéseinket követjük nyomon, egy biztonságos mobil segít, hogy ne kelljen amiatt aggódnunk, hogy az adataink rossz kezekbe kerülnek.

Rengeteg dezinformációs módszer létezik, de mindegyik ezen 4 kategória egyikébe tartozik: elutasítást, eltorzítás, elterelés, elijesztés. A 4E modellel könnyebben ismerheted fel, jelezheted előre és készülhetsz fel a dezinformáció leküzdésére.

Ha kampányokat futtatsz vagy egyszerűen csak posztolsz a közösségi média felületeken olyan tartalmakkal, amelyek aktuális problémákra reflektálnak, akkor szinte biztosan találkozni fogsz trollokkal.

Kialakítani a saját kommunikációs stratégiádat, amikor az ügyedet számtalan erős narratíva dominálja a közbeszédben, melyek tele vannak dezinformációval, propagandával vagy akár gyűlölettel. Olyan, mintha egy leküzdhetetlen ellenféllel sakkoznál. Kíváncsi vagy, hogy milyen stratégiák lehetnek a leghatékonyabbak?

Legtöbbünk (ha nem épp mindenki) általában bezárja az otthona ajtaját, még ha csak a közeli üzletbe vagy kávézóba megy is le. Ha egy olyan épületben élünk, ahol sok a lakó, vagy otthonunk egy forgalmas utcára néz, gyakran arról is megbizonyosodunk, hogy az ablakok be vannak-e zárva! Az ok nyilvánvaló – aggódunk biztonságunk miatt, és nem akarjuk, hogy bárki (kifejezett engedélyünk nélkül) belépjen az otthonunkba. Más szóval, ha közvetlen fizikai környezetünkről, saját otthonunkról, magánszféránkról van szó, fontos, hogy biztonságban érezzük magunkat.

Információs társadalomban élünk, ahol a személyes jólétünk és fejlődésünk meghatározója az, hogy képesek vagyunk-e használni és értelmezni a ránk zúduló információkat. Ezért alkotnak a szakértőink olyan képzéseket, amelyek a mindennapokban fontos témákat célozzák meg, az online elérhető hírekben való eligazodástól kezdve, a személyes és szervezeti digitális biztonságunkig.

Peter Ditto, a University of California professzora szerint az egyik fő oka annak, hogy sokan bedőlnek a félretájékoztatásnak, az úgynevezett motivált érvelés (MÉ).

Ha valamit megtanultunk a járványnak köszönhetően, akkor az az, hogy mennyire fontos részei az életünknek az alapvető, mindennapos higiéniai szokások, és milyen jelentős védelmet nyújtanak több millió baktérium és vírus ellen. Tudtad, hogy talán pont ez a viselkedés korábban már „mentett meg” minket kórokozóktól, talán magától a COVID-19-től is?