A tanulmányban 850 ember megkérdezésével végeztek felmérést Koszovó hét fő régiójából, amelynek eredményei azt mutatják, hogy az információkereső magatartás az utóbbi időben megváltozott, és hogy a dezinformáció könnyen kárt okozhat a koszovói társadalomnak. A tanulmány azt is megállapította, hogy az életkor meghatározó tényező a koszovói polgárok tájékozottságában.

Jól tájékozottnak lenni a minket körülvevő fontos eseményekről

A COVID-19 során az emberek számos, az információval kapcsolatos jelenséggel találkoztak, beleértve az információk érvényességének és hitelességének értékelését. Az információs magatartás jelentős a válság idején, és elengedhetetlen a megfelelő válaszok megfogalmazásához. Ahogy T.D. Wilson kutató írta, az információs viselkedés "az információforrásokkal és -csatornákkal kapcsolatos emberi viselkedés összessége, beleértve az aktív és passzív információkeresést és az információhasználatot". Amikor valaki információt keres, azt gyakran azért teszi, hogy valamit alaposabban megragadjon. A hamis információk terjedése visszafordíthatatlanul megváltoztatta az emberek információs magatartását, ami hangsúlyozza a médiaműveltség értékét a társadalomban, mint az infodémia elleni küzdelem megfelelő stratégiáját.

Információkeresési szokások egészségügyi válság idején

Az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos információkeresésről szóló tanulmányok kimutatták, hogy a részvétel és a támogatás társadalmi környezetében a viselkedés megváltozik, ami megváltoztatja az egyének információkeresési és -felhasználási szokásait. Ha az egyén egészségével kapcsolatban probléma merül fel, az egyének nagyobb érdeklődést mutatnak az erről való tájékozódás iránt, mert mind saját, mind a körülöttük élők jólétét meg akarják védeni. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a közösségi média milyen pozitív hatással van azáltal, hogy olyan környezetet teremt, amelyben az emberek törődnek egymással. A Nottingham Trent Egyetem kutatócsoportja, Gonzalez-Padilla, Tortolero-Blanco és más tudósok a jó hírű közösségi média felhasználók fontosságát hangsúlyozták. Néhány koszovói egészségügyi szakember, például Lul Raka és Valbon Krasniqi, akik mindketten kiemelkedő szerepet játszottak a koszovói társadalomban, nagyon aktívak voltak a Facebookon. Annak idején a Közegészségügyi Intézet és az Egészségügyi Minisztérium gyorsan elsődleges forrássá alakította át Facebook-oldalait, hogy az emberek hozzáférhessenek az ezen intézmények által nyújtott információkhoz. Így a közösségi média megkönnyítette az alapvető információk terjesztését, különösen egy olyan bizonytalan időszakban, amikor rengeteg hamis információ keringett.

Hogyan változtatta meg a COVID-19 az információkeresési szokásokat?

A Prishtinai Egyetem professzorai, Gëzim Qerimi és Dren Gërguri által a COVID-19 idején Koszovóban zajló infodémiai folyamatokról készített tanulmány, amelyet a közelmúltban tettek közzé a "Media and Communication" című folyóiratban, azt mutatja, hogy a COVID-19 nagy hatással volt az emberek információkereső magatartására. Az online média a koszovói polgárok második fő forrása, és a koszovói felnőttek 66%-a állítja, hogy különböző online médiumokon keresztül szerez híreket, míg közel 40%-uk a közösségi médiát használja információkereső magatartása során. A tanulmány szerint Koszovóban a lakosság mintegy 70%-a jelezte, hogy aggódik a járvány terjedése miatt, míg a válaszadók 65%-a naponta akár ötször is tájékozódik a COVID-19-ről. Az alábbi ábra a COVID-19 kitörése előtti és a koszovói világjárvány első négy hónapja alatt tapasztalt információs magatartásbeli különbséget mutatja.

A világjárvány előtt a legtöbb ember azt mondta, hogy naponta legfeljebb egy órát töltött információszerzéssel, de a COVID-19 kitörése után nőtt azoknak a száma, akik azt mondták, hogy több időt töltöttek információszerzéssel. Így annak az 5%-nak az aránya, akik legfeljebb 5 órát vagy annál többet töltöttek a nap folyamán tájékozódással, megháromszorozódott, és elérte a 15%-ot. Ez jól mutatja, hogy a koszovói társadalomban egyre nagyobb az igény a több információ iránt. Ez azt is megerősíti, hogy mindenféle információnak való kitettség növekedett, beleértve az ebben az időszakban terjedő dezinformációk nagy részét is. Bár ez nem jelenti azt, hogy az emberek jobban tájékozottak lettek volna, azt mutatja, hogy az információkeresési szokások rövid idő alatt hogyan változtak.

Koszovóban továbbra is a televízió az elsődleges információforrás (85%), amelyet az internetes média követ (66%). A Reuters Intézet tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy az online média már "megnyerte a csatát" a televízióval szemben, hogy az Egyesült Királyságban, az Amerikai Egyesült Államokban, Spanyolországban, Argentínában és Dél-Koreában az elsődleges információforrássá váljon. Nem ez a helyzet Koszovóban, amely Németországgal és Romániával együtt azon országok közé tartozik, ahol a televízió továbbra is fontosabb információforrás, mint az online média. Mindezeknek természetesen szerves meghatározója az életkor és az adott térség elhelyezkedése.

Az információs magatartás fontos tényezője: az életkor

A tanulmány megállapította, hogy az életkor az egyik olyan tényező, amely meghatározza, hogy a koszovói polgárok hogyan tájékozódnak. Míg az idősebbek inkább a televízióból tájékozódnak, addig a 30 év alatti fiatalok körében ez nem mindig van így, akik a karantén ideje alatt gyakrabban tájékozódtak olyan forrásokból, mint az online és a közösségi média, mint a hagyományos média. Ez az eredmény annak is köszönhető, hogy a televíziós műsorok a közösségi médiában is elterjedtek, és a koszovói televíziós csatornák folyamatosan használták a Facebookot, hogy tartalmakat sugározzanak ezen a közösségi médián. Ez a tartalom nem korlátozódik a hírkiadásokra, hanem magában foglalja a vitaműsorokat, sőt a kormányzati sajtótájékoztatókat is. Ez egybeesik a megkérdezett 30 év alattiak válaszaival is, akik jobban bíznak a televízióban, mint az online médiában.

Ebből arra lehet következtetni, hogy annak ellenére, hogy több időt töltenek a közösségi médiában, azok, akik több információt fogyasztanak, nem mindig tájékozottabbak. Az egészségügyi vagy más forrásokkal, például az oktatással kapcsolatos információk iránti igény miatt a világjárvány jelentős változásokat eredményezett abban, hogy az emberek hogyan szereznek információt az interneten.

A tanulmány tehát bemutatja, hogy milyen gyorsan változtak az információkeresési szokások. A koszovói társadalomban magas az internet-hozzáférés aránya (93%), és a fiatalabbak (18-30 éves korosztály) számára az online média a fő információforrás. Ezek együttesen olyan feltételeket teremtettek, amelyek lehetővé tették, hogy a világjárvány könnyebben befolyásolja a hírfogyasztást és az információkeresési szokásokat.

💡 Szeretnél többet megtudni a médiafogyasztásról? Ha szeretnél tudatosabb információkeresővé válni, maradj éber az online dezinformációval szemben, és iratkozz be ingyenes, önképző tanfolyamunkra a dezinformáció elleni fellépésről még ma!

Háttérillusztráció: PaulShlykov fotója az Adobe licenceről.