Járkálsz a házban, próbálsz intézni dolgokat, és egyszer csak hallod a tanár hangját a gyerekszobából. Nincs ezzel semmi gond, és már hozzá is szoktál, de mi van akkor, ha észreveszed, hogy amit a tanár mond – legalábbis ismereteid szerint – nem bizonyítékokon alapszik? A legegyszerűbb lenne tudomást sem venni az egész helyzetről, mintha ez az iskolában történne, mintha nem lennél jelen. De a hazugságokra kiélezett szemeddel és füleddel tudod, hogy ez nem út.

Tavaly decemberben kaptam egy emailt egy anyukától, aki a fenti aggodalmait osztotta meg velem, és tanácsot kért tőlem. Tanúja volt annak, hogy negyedikes gyermeke azt tanulta a tanárától, hogy a nagyáruházakat a „gonosz külföldi tőke” működteti, hogy a környezettel való törődés el van túlozva, és hogy minden politikus rossz ember és csaló. Az anyuka szerint ezek az állítások túlzottan leegyszerűsítőek és akár felesleges szorongást is kiválthatnak a gyerekekből. Ugyanakkor nem akarta aláásni a tanár és az iskola tekintélyét. Ez egy nagyon kellemetlen helyzet a szülő számra, ugye egyetértetek? Gondolkodjunk el egy pillanatra az ilyesféle helyzeteken, és soroljunk fel néhány lehetséges megoldást.

Először is, ne csinálj úgy, mintha meg sem történt volna. Ha bölcsen reagálsz, nemcsak gyermeked érti majd meg jobban az órán a tanár által felhozott témákat, de kihat az információkkal kapcsolatos általános hozzáállására is. Használd ki ezt a lehetőséget, és tedd nyitottabbá a gyermeked a megbízható források keresésére, valamint az ellenőrzés gondolatára. Való életbeli példák bemutatása mindig hatásosabb, mint egy elvont iskolai óra.

Ne várj túl sokáig. Ami számodra nagyon fontosnak tűnik, a gyermeked számára talán érdektelen. Amint elhagyja a virtuális osztálytermet, valószínűleg már nem fog emlékezni a tanár megjegyzéseire. Nem segít, ha egy olyan kérdésről beszélgettek, amely már csak halvány emlék, így minél hamarabb vágj bele egy higgadt beszélgetésbe. Mondd el, hogy hallottad a lecke egyes részeit, és kérdezd meg, hogy nem tévedsz-e. Nagyszerű lenne, ha csak egy félreértésről volna szó, ugye? Feltételezve, hogy nem vagy ilyen szerencsés, tisztázd a gyermekeddel, hogy mely állításokat találtad félrevezetőnek, és miért.

A tanár állítólagos inkompetenciája helyett koncentrálj inkább az információ egyes részeire. Ez nem boszorkányüldözés – mindenkinek, beleértve a tanárt és a szülőket, joga van időnként hibázni. Magyarázd el a téves és a félrevezető információ közötti különbséget, és emlékeztesd a gyermeked arra, hogy a hamis információ terjesztése nem mindig szándékosan történik. Mutass rá azonban, hogy bármi is a motiváció, a félrevezető információkat mindig kezelni kell. És végül fontos, hogy a tényekre emlékezzünk, ne az álhírekre. Ezért kétségek esetén össze kell hasonlítani az információt más megbízható forrásokkal, és ellenőrizni kell, hogy az állításokat bizonyíték támasztja-e alá. Ez nagyszerű gyakorlat, melyet a gyermekeddel együtt végezhettek el, te magad pedig azonnal megteheted.

Keresd az igazságot. Miután végeztél egy kis kutatómunkát (vagy tényellenőrzést, hogy pontosabban fogalmazzunk), vélhetően tovább akarsz lépni, és beszélni akarsz a tanárral. Még mindig nem tudod, hogy mi volt a szándéka, és nem akarsz találgatni. A járvány okozta körülmények miatt lehet, hogy nem lesz alkalmad személyesen találkozni vele, de egy email is megteszi. Ne felejtsd, hogy a tényekre koncentrálj. Kérdezz rá udvariasan az órákra készülés során használt információk forrásaira. Oszd meg vele a források megbízhatóságával kapcsolatos kétségeidet, és kínálj fel néhány választási lehetőséget. Ideális esetben ez megegyezéshez vezet, és jobb, tényeken alapuló (vagy az igazsághoz közelebb kerülő) oktatást szül (ez is valami, amit az adott pillanatban elérhetsz).

Folyamatosan tájékoztasd a gyermekedet. Még ha a beszélgetés nem is volt annyira sikeres, mint amennyire fent leírtuk vagy amennyire remélted, maga a folyamat is nagyszerű példa arra, hogy az igazság keresése gyakran nem is annyira egyszerű feladat, és sok idő és eltökéltség szükséges hozzá. Mutass a gyermekeidnek a Teen Fact-Checking Network keretein belül tinédzserek által készített (angol nyelvű) videókat, hogy meggyőzd őket arról, nem lehet elég korán kezdeni az információk kritikus értékelését.