Első pillantásra nincs sok különbség a tények és az igazság között. De ha elmélyedünk e két szó nyelvi jellemzőibe és abba, ahogyan az emberek információkat keresnek a neten, láthatjuk, hogy alapvető különbség áll fenn a tények, illetve az igazság keresése között, így például a „koronavírus tények” és a „koronavírus igazság” esetén is. Ez lényegi kérdés, mely segít megérteni, hogy a hamis-információs taktikák hogyan manipulálják az emberek tudás iránti vágyát.
Ahogy a tech újságíró és a szerzői jogok liberalizálásának aktivistája, Cory Doctorow fogalmazta: „nem annak válságát éljük, hogy mi is az igazság, hanem azét, hogy hogyan tudjuk meg valamiről, hogy igaz-e”.
Sokat számít, hogy a „tény” helyett az „igazság” szót választjuk-e, vagy épp fordítva, mert ettől függően a keresőmotorok egészen más találatokat dobnak ki. Az algoritmusok sok olyan változót használnak, amelyek felelősek ezért az különbségért, de előbb nézzük meg a trendeket.
A Google Trends - a Google weboldala, amely a leggyakoribb keresések népszerűségét elemzi a különböző régiókban és nyelveken-, mutatja, hogy az emberek érdeklődése hogyan tolódott el a tények keresésétől az igazság keresése felé.
Képernyőfotó a trends.google.com-ról 2020. szeptember 1-i állás szerint
Ha megnézzük a Google elmúlt 90 napos keresési trendjét, akkor látjuk, hogy a korábban domináns „koronavírus tények” számai csökkentek, és most már kevesebbszer keresnek rá, mint a „koronavírus igazság”-ra.
Mit is jelent ez?
William Dance, a Lancaster University PhD kutatója és egyetemi docense, akinek szakterülete a korpusznyelvészeti megközelítések a médiamegtévesztés/manipuláció terén, úgy látja, hogy azok az emberek, akik megtévesztő információkkal foglalatoskodnak, nagyobb valószínűséggel használnak olyan szavakat az igazsággal kapcsolatban, mint hazug, ostoba(ság), hamis, színjáték, megtévesztés, rejtett, álcázott, bújtatott, mutat, talál, feltár, leleplez. Ez egy igen fontos felismerés, mely segít megérteni, hogyan táplálkozik a manipuláció az emberek tudás iránti vágyából, és ez hogyan nyilvánul meg a nyelvészetben.
Tommy Shane, a First Draft „szabályozás és hatás” részlegének vezetője ehhez a következőket fűzi hozzá:
"Nem igaz, hogy az álhírekkel, hamis történetekkel foglalkozó embereket nem érdekli az igazság. Ellenkezőleg: nagyon is érdekli, és különösen az az elképzelés, hogy az igazság rejtve van.”
Ugyanaz az információhalmaz az interneten számos módon mutatható be. De az ugyanazon információk iránt érdeklődő emberek is számtalan módon kereshetik azokat. Meggyőződéseik, hiedelmeik legtöbbször bizonyos döntésekhez vezetnek, és a hamis-információs taktikák az embereket általában meggyőződéseik által manipulálják. E különbségek feltárása valamint az emberi döntések megértése révén többet tudhatunk meg a manipulációról, a Google Trends és a hozzá hasonló eszközök pedig megmutatják a tudás megszerzésére irányuló viselkedés változását.