Ma már rettenetesen könnyű különböző üzeneteket létrehozni, módosítani vagy kreálnimajd széles körben el is terjeszteni. Az információs tereink több szempontból is szennyezettek és egy-egy információt nagyon könnyen lehet propaganda célokra felhasználni, ha kiforgatják azt vagy megfosztják a kontextusától. Egy ilyen helyzetben mi segíthet, hogy fel tudjuk ismerni a különböző dezinformációs eszközöket?
A két legfontosabb kérdés, amire választ kell adnunk, ha többet akarunk tudni az elemzett üzenet természetéről:
igaz/hamis: A kapott információ igaz vagy nem? Vannak-e olyan részletei, amelyek igazak vagy hamisak lehetnek?
a terjesztés célja és mögöttes szándéka: Volt-e manipulatív vagy kifejezetten ártó szándék az üzenet megfogalmazásakor?
Első lépésként nézzünk meg az információs zavarkeltés három fő fogalmát!
1. A félretájékoztatás (dezinformáció) olyan hamis vagy megtévesztő információ, amit félrevezető vagy kifejezetten ártó szándékkal terjesztenek. Károkozás vagy bizalmatlanság keltésének céljával koholt, manipulált hangalapú vagy képi tartalom, szándékosan kreált összeesküvés-elméletek vagy szóbeszéd. Ha példákra lenne szükséged, rengeteget lehet találni a mindennapokban. Amikor egy blogger szándékosan megváltoztat tudományos tényeket, hogy azok alátámasszák az összeesküvés-elméleteit, az félretájékoztatás. Félretájékoztatás az is, amikor a mindenkori hatalom birtokosai csak bizonyos kiválasztott információkat kommunikálnak úgy, hogy az eltorzítja a valóságot.
2. Amikor téves információkat terjesztenek a károkozás vagy manipuláció szándéka nélkül, akkor félreinformálásról vagy hibás tájékoztatásról (misinformation) beszélünk. Erre jó példa, amikor továbbadunk egy pletykát még mielőtt kiderítenénk, hogy az igaz-e vagy sem. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak az olyan nem szándékos tévedések, mint egy hibás fotócím, dátum, statisztika, fordítás vagy komolyan vett szatíra.
3. Végül van a kártékony információ vagy rossz szándékú/ártó tájékoztatás (malinformation): személyes, vállalati vagy politikai célok támogatására megosztott privát, nem a nyilvánosságnak szánt adatok ("a károkozás céljával terjesztett információ tényeken alapul"). Idetartozik a bosszúpornó vagy meghackelt emailek kiszivárogtatása az illető becsületének megsértése céljából. Valódi tartalom kontextusának, dátumának vagy idejének megváltoztatása is idetartozhat.
Az egyszerűség kedvéért gyakran utalunk a fenti három kategóriára a ‘félretájékoztatás’ (dezinformáció) szóval.
A három főkategória megjelenésének is több formája lehet:
SZATÍRA vagy PARÓDIA: Nincs benne ártó szándék, de potenciálisan megtévesztő lehet.
A paródia és a szatíra sok esetben a művészet formáiként jelennek meg. Ugyanakkor szóbeszéd és összeesküvés elméletek terjesztésére is fel lehet őket használni, és a károkozási szándék gyanúja esetén könnyen rá lehet fogni, hogy nem olyan tartalomról van szó, amit komolyan kellene venni vagy szószerint értelmezni. Tovább nehezíti az ilyen tartalmak megítélését, hogy könnyen újraosztható és kikerülhet abból a kontextusból, ahol egyértelműen azonosítható volt paródia vagy szatíra jellege.
HAMIS KAPCSOLAT: A címek, képek vagy leírások nem egyeznek meg a tartalommal.
Az olyan példák, mint a kattintásvadász címek elsőre talán nem tűnnek kifejezetten károsnak, maximum irritálónak, hosszútávon könnyen hozzájárulhat a médiába vetett bizalom gyengüléséhez, sőt, az érzelmekre ható nyelvezettel akár a polarizációhoz is.
FÉLREVEZETŐ TARTALOM: Egy ügy vagy személy megjelenítésére használt félrevezető információk.
A fotók stratégikus megvágása, idézetek és statisztikák szelektív válogatása egy bizonyos nézőpont megtámogatására mind ide tartoznak. Az ilyen jellegű tartalmakat könnyen fogyaszthatjuk anélkül, hogy tudnánk róla, hiszen a felismeréséhez szükség van háttértudásra, kutatásra vagy a források ellenőrzésére.
HAMIS KONTEXTUS: Valódi tartalmak hamis információs kontextusban történő megosztása.
Egy fotó új narratívában történő újraosztása lehet erre példa. Az információs zavar egyik leghatásosabb formája lehet, hiszen maga a tartalom valódi, így azt nem lehet letagadni, ugyanakkor egy bizonyos álláspont alátámasztására veszélyes módon át van (!) formálva.
IMPOSZTOR TARTALOM: Valós források megszemélyesítése.
A dezinfromáció ezen formája a különböző intézményekbe, márkákba vagy emberekbe vetett hitünket használja ki. Az adathalász támadások közül is sok épül erre a technikára: egy jól ismert márka logóját vagy nevét használják arra, hogy a megbízhatóság benyomását keltsék. Az ilyen esetekben elég lehet, hogy kapkodjunk vagy kevésbé figyeljünk oda egy pillanatra, hogy máris áldozatául essünk az ilyen támadásoknak.
MANIPULÁLT TARTALOM: Valós információ vagy képes tartalom manipulálása félrevezető szándékkal.
Általában olyan képek és videók olyan mértékű alakításáról van szó, amivel együtt még mindig valóságosnak tűnnek, de megváltoztatják a teljes jelentést. Erre néhány angol nyelvű példát találsz Dren Gerguri PhD professzor, a Hive Mind szakértőjének fotókról és videókról adott elmemzéseiben.
KOHOLT TARTALOM: Új tartalom, amely 100%-ban kitalált, megtévesztés vagy károkozás szándékával.
Egy teljesen kitalált tartalom esetében csak az alkotó képzelete szab határt. Laikus szemmel nagyon nehéz lehet kiszúrni a koholt és a valódi tartalom közötti különbséget. Ha láttál már valaha “deep fake” manipulációt, ami a koholt tartalom kategóriájába esik, akkor nem nehéz elképzelni, hogy mennyire mélyen érintik az ilyen tartalmak a különböző üzenetekbe vetett hitünket.
Ha szeretnél többet megtudni a félretájékoztatásról vagy arról, hogy mit tehetsz ellene, regisztálj online, saját tempóban végezhető ‘A félretájékoztatás leküzdése’ című kurzusunkra. Mindössze 1 óra alatt látványosan fejlesztheted a készségeidet a kritikus gondolkodás terén.
