Mit tudhatunk meg szervezetünkről a közösségi médiafigyelő eszközök segítségével?

Eláraszt minket az információ, de fontos dolgokról mégsem tudunk semmit. A kikopó hagyományos platformok mellett újabb és újabb csatornákon tájékozódunk, de általában megszűrt információkat és végtelen indulatokat kapunk. Erősödik a megosztottság, romokban a bizalom. Menekülés helyett érdemes megérteni a helyzetet, ráadásul civil szervezetként is van mozgásterünk.

A legnagyobb manipulátorok, köztük például a Soros-kampányt kifejlesztő Arthur Finkelstein, fontos dolgokra jöttek rá a nyilvánosság működésével kapcsolatban, amelyeket nem árt megértenünk, ha társadalmi változásokat célzó videós kampányokat akarunk.

Ha tudni szeretnéd, mi minden befolyásolja a social média elérést és hogyan állíthatjuk szolgálatunkba az algoritmust, olvass tovább!

Jöjjünk össze, hogy megtanuljuk, hogyan erősíthetjük meg a fiatalokat abban, hogy rugalmasabbak legyenek (online és offline), és hogyan javíthatjuk az ő (és a saját) jólétü(n)ket a széles körű dezinformáció, a korlátozott figyelem és az általános információs zaj idején.

Napjainkban a sosem látott mértékben és sebességgel terjedő információ ellenőrizhetetlenségének problémája szinte minden tartalomfogyasztót korosztálytól függetlenül érint, de nem azonos mértékben. Bár az álhír és a félretájékoztatás az utóbbi években közismert kifejezésekké váltak, pontos jelentésükről és az ellenük való fellépés eszközeiről még mindig nincs rendszerezett tájékoztatás az iskolákban.

A NIOK Alapítvány a Hive Mind Közösséggel együttműködve képzéssorozatot indít 2023. szeptemberében.

Lengyelországban a történészek sokat írtak az összeesküvés-elméletekről - ez a tény további érvként szolgál ahhoz, hogy tanítsuk az összeesküvés-elméletek okozta problémákat a történelem revíziójának korszakában számos európai országban. Melyek a legbizarrabb összeesküvés-elméletek az ukrajnai háborúval kapcsolatban, amelyekkel eddig találkoztál?

Hogyan jelennek meg a különböző vélemények a médiában? Van helyük, terük a véleménykülönbségeknek? Civilként milyen lehetőségeink vannak a saját narratíváink megjelentetésére?

A polarizáció egy olyan folyamat, amely pszichológiai és érzelmi alapon megy végbe. A csoportok radikalizálódása a beszéd szélsőségességéhez az ellentmondásos és társadalmilag megosztó témákban. Az internet egyik legmegosztóbb tere a Facebook-csoportok (amelyeket gyakran a konfliktusban érintett fél vezet adminként), ahol a vitázók újra és újra megerősítik véleményüket, táplálják a sértegetések, gúnyolódások és gyűlöletbeszéd spirálját, vagy akár az ellenfeleket dehumanizáló nyelvezetet használnak.

A közösségi médiában és általában az online térben elsősorban a vizuális tartalmak dominálnak. Akár egy hír részeként, akár virális tartalomként találkozunk velük, ma már rendkívül egyszerű és gyakori is, hogy használatukkal manipulálják és félrevezetik az olvasókat. Ugyan viszonylag kevés tudással és könnyen hozzáférhető eszközökkel is lehetőség van erre, sokszor éppen az amatőr vagy kifejezetten rossz minőség csapja be a felhasználókat.

Ebben az írásban a A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) "Szabad Január" kampányáról tudhatsz meg többet

A dezinformáció és az online manipuláció széles körben elterjedt probléma, amely számos kisebbségi csoportot céloz meg nem, szexuális kifejezésmód, etnikum, életkor és más okok miatt. Az LMBTQI+ személyek jogai ellen irányuló, politikailag irányított támadások növekedésének fényében kritikus fontosságú a dezinformációval szembeni fellépés annak érdekében, hogy az érintettek testi és lelki egészség kezelésében részesüljenek, nemi átalakítási eljárásokban részesüljenek, és biztonságosabb tereket kapjanak az iskolákban és a közösségekben.

Miért érdemes magán Gmail fiókról Google Workspace-re térnie a civil szervezetnek?

Több modell is létezik, melyek segítségével hatékonyan tudjuk ellenőrizni a híreket, hogy azok a valóságnak megfelelő tényekről és eseményekről számolnak-e be, ezzel is növelve a média műveltséget és dezinformációval szembeni állóképességet. Ma már azonban az információszerzés nagy része informális módokon – például közösségi médiában, influenszerek közvetítésével – történik, így az ilyen jellegű tartalmak elemzéséhez egy új modellre van szükség.

A Mérték Médiaelemző Műhely 2013 óta készít felmérést a hírfogyasztási, tájékozódási szokásokról. Ebben a cikkben a kutatások eredményeit és tanulságait foglaljuk össze, amely eredmények civilek számára is fontosak és hasznosak lehetnek az eligazodásban és a kommunikáció tervezésében.

A nemzetközi médiapiacon, számos országban több évtizedes múlttalrendelkező televíziós formátumként van jelen a 8-12 éves korosztálytcélzó, komplex szemléletformáló műsor, a gyerekhíradó. Európaiviszonylatban meghatározó példaként az angol British BroadcastingCorporation (BBC) Newsround című műsora és a német ZweitesDeutsches Fernsehen (ZDF) logo! produkciója említhetőek.

Maszatos, csokival kikent babaarcok, pancsoló lábacskák, krokodilkönnyekkel áztatott pofik. Ahogy a felsorolást olvassuk, talán eszünkbe jut egy-egy ismerősünk posztja, vagy sztorija a közösségimédiából, amivel olykor szembekerülünk az online térben. De vajon mennyire helyes az, ha a saját személyes információinkon túl egy számunkra kiszolgáltatott gyermekről is megosztunk dolgokat a világhálón? Hol van a határa az online jelenlétnek? Mit jelent felelős digitális szülőnek lenni?

Ismerjkedj meg egy izgalmas európai projekttel, amely technológiát állítja majd csatasorba az online gyűlölet ellen. Már most érdemes megnézni a tartalmaikat, az oltásellenesség terjedésétől kezdve az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz propaganda bemutatásáig.

A digitális lábnyomunk (azaz annak a lenyomata, hogy az online világban milyen tevékenységeket végzünk, így például social media oldalak használata, e-mailezés, blogolás, sütik elfogadása a különböző honlapokon, stb.) ugrásszerű növekedésével az adatvédelem napjainkban már nem csupán nagyvállalatokat érintő kérdés, hanem ugyanolyan fontos a civil szervezetek és egyéni felhasználók számára is. Azonban míg előbbiek sokszor egész csapatnyi biztonsági szakembert foglalkoztathatnak, egy civil szervezet esetében ezzel a feladattal nekünk kell megküzdenünk. Ne feledjük, hogy napjaink legdrágább információja az adat és az identitás, ezért különösen fontos megóvnunk ezeket.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja nem csak a csatatereken, ostromlott városokban zajlik, hanem az információs térben is. Ez már a digitális kor előtt is így volt, de a háborús propaganda szintet lépett az internet lehetőségeinek “hála”. Álhírek, kétes eredetű képek, videók, lenyomozhatatlan számok, harcászati eredmények, hogy a támadás hátterét magyarázó összeesküvés-elméletekről ne is beszéljünk.

A közösségi média a felhasználói üzenetekre adott, más felhasználóktól érkező folyamatos pozitív visszacsatolásokra épül. E platformok működtetői nyilvánvalóan abban érdekeltek, hogy a felhasználók a lehető legtöbb időt töltsék el a felületeiken, és ehhez rengeteg adattal rendelkeznek arról, hogy a felhasználó számára mely tartalom lehet vonzó. Mindez oda vezet, hogy a felhasználó a pozitív visszajelzéseket adó közösségében a saját igazáról akkor is egyre határozottabban meg van győződve, ha ez a saját igazság teljesen képtelen vagy szándékosan manipulatív tényeken alapul.

Egy felhasználó digitális lábnyoma azoknak az adatoknak az összessége, amelyeket a felhasználó a digitális világban magáról hátrahagy. Szándékosan vagy anélkül, hogy tudnánk róla, minden nap rengeteg olyan adatot hozunk létre és hagyunk a digitális térben, amelyek képet adnak arról, kik vagyunk, mit csinálunk, merre járunk a digitális világban, és miért tesszük mindezt.

Az érték, manapság, sok különböző formában vesz körbe minket. Vannak tradicionálisak, mint az idő, a hatalom, a biztonságérzet, az egészség, és természetesen, a pénz. Van, azonban, egy újfajta érték is, amiről még nincs teljes képünk: a digitális információ. Ebben a cikkben megpróbáljuk bemutatni, hogy milyen hatással van ránk és szeretteinkre a Facebook nap mint nap, és hogyan segíthet nekünk a jogaink ismerete, hogy biztonságban legyünk a kibertérben.

Az adathalászat modern korunk egyik komoly fenyegetése, amelynek kivédésére nem áll rendelkezésünkre nemzedékről nemzedékre öröklődő tudás – ezt a tudást magunknak kell megszereznünk, hogy aztán tovább tudjuk majd adni a következő generációnak. A hackertámadások és adathalász próbálkozások száma évről évre nő, egyenesen arányosan azzal, ahogy az életünk egyre több tevékenysége tevődik át az online térbe a munkától kezdve a szórakozáson át a bevásárlásig.

Szinte elengedhetetlen, hogy mindenkinek legyen tudása a félretájékoztatási törekvésekről és eszközökről. A kritikus gondolkodás a félretájékoztatás kiszűrése során is az egyik legfontosabb képesség, de emellett érdemes tisztában lenni a félretájékoztatás és az információs zavarkeltés eszközeivel és technikáival.

Információs társadalomban élünk, ahol a személyes jólétünk és fejlődésünk meghatározója az, hogy képesek vagyunk-e használni és értelmezni a ránk zúduló információkat. Ezért alkotnak a szakértőink olyan képzéseket, amelyek a mindennapokban fontos témákat célozzák meg, az online elérhető hírekben való eligazodástól kezdve, a személyes és szervezeti digitális biztonságunkig.

A hírek, álhírek, vagy általánosabban, a különböző médiumok tanulmányozására a legmegfelelőbb tantárgy a magyar iskolákban a média óra. A tantárgy jelenlegi helyzete azonban kérdéses, mivel 2020-ban, a Nemzeti Alaptanterv egyik változatában teljesen meg akarták szüntetni a már amúgy is problémás tanegységet.

Peter Ditto, a University of California professzora szerint az egyik fő oka annak, hogy sokan bedőlnek a félretájékoztatásnak, az úgynevezett motivált érvelés (MÉ).

3 online angol nyelvű játék, amely fejleszti médiaműveltségi készségeidet

A demokráciák csak alulról szerveződve képesek megküzdeni a félretájékoztatással. Ideje beoltani a népességet a digitális hadviselés mérge ellen.

Manipuláció, kényszerítés, érzelmekkel való visszaélés – ez mind része az emberi létezésnek, valószínűleg egészen a kezdetek óta. Néhány ember ügyesebb e téren másoknál, ez utóbbiak pedig gyakran esnek áldozatul ilyen praktikáknak, és szembesülniük kell naiv természetük következményeivel.

A médiaműveltség még mindig napjaink egyik legvitatottabb témája. Az információáramlásban bekövetkezett hatalmas változások a média, különösen az új média mindennapjainkra gyakorolt és folyamatos hatásával párosulva még a legfejlettebb társadalmak számára is szükségessé teszik, hogy foglalkozzanak a médiaműveltséggel.

„A balkáni történelmet az elmúlt egy évszázadban területi ambíciók és viták határozták meg, ami összességében egy nullára kihozható játszmát eredményezett. Ennek félig-meddig vallási vonatkozásai is vannak, a jelenlegi, hűségről és árulásról szóló viták ugyanis mélyen gyökeredző erkölcsi és tisztátalansággal kapcsolatos aggodalmakat fednek fel. A sérelmek és a disputák súlyosbodnak, és – hogy megmaradjunk a játék metaforájánál – jelenleg nem létezik olyan mechanizmus, amely mindkét félnek megfelelne egy pártatlan döntőbíró kijelöléséhez, a tét ugyanis túl magas” – állítja Keith Brown professzor.

Hányszor élted már meg azt a kínos helyzetet, hogy örökre elvesztetted értékes adataidat, például a fotóidat, videóidat és így tovább? És mindezt egy kis óvatlanság miatt, és lehet, hogy nem is te hibáztál. Vagy annyira óvatos, hogy mindig van egy biztonságba helyezett másolatod a legértékesebb adataidról, vagy a megszokott vírusirtó programodra hagyatkozol, hogy megvédjen a zsarolóvírusos támadások ellen?

A virtuális magánhálózatok, más néven VPN-ek jól ismertek olvasóink körében, hiszen hasznos eszközök, ha bizonyos streaming platformok földrajzi korlátozásainak szabályait kell megkerülni. A szolgáltatás vagy platform kijátszásán és kedvenc sorozataink, filmünk vagy podcastunk elérésén túl mi mást tudunk még róluk? Hasznunkra lehetnek a VPN-ek szakmai vagy privát vonatkozásban is? Valójában miért fontosak számunkra?

Van, hogy felteszed magadnak a kérdést, hogyan segíts tizenéves gyermekednek a házi feladatában? Tökéletes! Használd ki ezt a lehetőséget, és mutasd meg neki, hogyan kell laterálisan olvasni és hatékonyan ellenőrizni az információ forrását!

Adathalász üzenetek, spam, levélszemét és sok más elnevezés. Mindannyian kaptunk már ilyen üzeneteket. A nigériai herceg hírhedt üzeneteitől kezdve a célzott adathalászat legkifinomultabb típusaiig. A rossz hír az, hogy ezek még egy ideig velünk maradnak. Mit tehetünk ellenük?

A Google tényellenőrző alkalmazása (Fact Check Explorer) gyors, és minden nyelven pontos eredményeket ad

Fordított képkeresés mobilon, 3 lépésben

Az új tényellenőrző program (Google Fact Check Tools) és részletes útmutatás a jelölőeszközhöz (Fast Check Markup)

Útmutatók, ellenőrző listák, GYIK, olvasólisták és egy leleplező adatbázis