A „deepfake” mellett, mely magasan fejlett technikai manipuláció, a „cheapfake” is egyre több figyelmet kap világszerte. A cheapfake vagy más néven „shallowfake” egy videó, egy hangfelvétel vagy egy fotó tartalmának manipulációja. Ez a fajta manipuláció véghezvihető bármely olyan alap számítógépes szoftverrel, amely lehetővé teszi a videókba, hanganyagokba, fotókba való beavatkozást. A videórészletek közüli önkényes válogatás nem azt közvetíti, ami valóban elhangzott és történt, hanem eltorzítja a valóságot, így illeszkedik azok szándékához, akik meg akarják változtatni az igazságot. A cheapfake egyik formája az is, ha beleavatkoznak a hanganyag sebességébe, felgyorsítják vagy lelassítják, hogy a beszélő személy a közvélemény számára egy bizonyos meghamisított formában jelenjen meg. Ilyen manipuláció történt az USA-ban, amikor a Képviselőház szóvivője, Nancy Pelosi ittasnak tűnt egy felvételen, amelyen Donald Trumpról beszélt. A cheapfake másik fajtája az audiovizuális tartalom összefüggéséből való kiragadása. Ennek egy példája a legutóbbi USA elnökválasztása során történt manipuláció, amikor a Demokrata elnökjelölt, Joe Biden válaszát úgy változtatták meg, mintha elismerte volna a választási csalást. Ez a narratíva illett Donald Trumphoz és híveihez, akik az elnökválasztással kapcsolatosan folyamatosan szavazathamisításról beszéltek. A videót Trump fia, Eric Trump, a Fehér Ház sajtótitkára, Kayleigh McEnany és mások is megosztották a közösségi médiában. Valójában Joe Biden ezen a felvételen pont a lehetséges választási csalások elleni küzdelem lépéseiről beszél.

A hamis állításokat tartalmazó cheapfake-ek előállításának kétségkívül egyszerű módja felvételek, ezen belül politikusok nyilatkozatainak átszerkesztése – ez utóbbi például oly módon, hogy megváltoztatják a mondatok sorrendjét, hogy ezáltal teljesen más üzenet menjen át a nyilvánosság számára. Hasonló dolog történt a 2019-es koszovói választási kampányban, amikor egy a kontextusból kiragadott videót tettek közzé, melyben Koszovó Demokratikus Ligájának egyik alelnökét, Lutfi Hazirit mutatták be. Haziri manipulált nyilatkozatát aztán pártja miniszterelnök-jelöltje, Vjosa Osmani ellen használták fel a választás során – és ez a videó pusztán egy „cheapfake” volt. Ennek alapján a „deepfake”-ek igazán veszélyes manipulációnak tűnnek.

Minden alkalommal, mikor arról beszélgetünk, hogyan lehetne megvédeni a társadalmat a félretájékoztatástól, felmerül, hogyan függ ez össze az ország oktatási rendszerével, valamint hogy szükséges lenne a médiaoktatást felvenni a tantervbe, nem elfeledkezve a nemformális oktatás köréről sem. Ez is egy olyan téma, mellyel Koszovó kormányának sürgősen foglalkoznia kell. Koszovó társadalmának meg kell értenie, hogy a médiatartalmak kritikai megközelítése létfontosságú kérdés. Nem szabad könnyen elhinni a médiától kapott információkat, és különösen az internethez értő modern polgárnak kell tudatában lennie annak, hogy bármely pillanatban hamis információkkal „támadhatják meg”, így mindig ellenőriznie kell azokat. Az információszerzés másik nagyon fontos eleme, hogy ne hagyjuk befolyásolni magunkat saját előítéleteink által, mivel az ember gyakran előzetesen is megbízik egy információban, csak hogy megerősítse a témával kapcsolatos elképzeléseit. Az ily módon történő információszerzés veszélyes, mert könnyű manipuláció áldozatául esni. Következésképpen egyáltalán nem könnyű átfogó védelmi mechanizmust létrehozni a manipulációkkal szemben anélkül, hogy médiaműveltség terén a társadalom egészének oktatásába és fejlesztésbe invesztálnánk.