Jó civil - rossz civil, narratívák a civilség körül, mi a civil, miért politizál / nem politizál a civil (civil indentitás autoriter környezetben) - a civilségről-álcivilségről kialakult narratíva hogyan befolyásolhatja ügyeink képviseletét, összefogásokat, hogyan befolyásolhatja a programjaink sikerességét
Előre leszögezzük, nem fogjuk megmondani egy-egy szervezet vonatkozásában, hogy ki a civil és ki az álcivil. Ki az igazi, építő civil és ki a gyanús, akárkinek is az érdekét szolgáló civil. Ki a köz érdekét szolgáló, ki egy hangos kisebbségét, és ki csak a saját pecsenyéjét sütögető. Ki az önkéntes, ki a megélhetési, ki az adócsaló és a többi és a többi. Egy ilyen címkét könnyű ráragasztani egy szervezetre, de csak alapos, részletekbe menő vizsgálat, kutatás és a tevékenységek valódi ismerete alapján lehetne kijelenteni egyes szervezetről, hogy hova, melyik “fiókba” kerüljön.
A jelenségről – hogy a fenti, civil szervezeteket keretező narratívák kisebb vagy nagyobb mértékben, ilyen és olyan szempontból és formában valóban léteznek –, azért írunk, mert a civil szervezetek munkájának hatását, a társadalom többi tagjával való kapcsolatának építését, kommunikációját több oldalról befolyásolja.
Annak érdekében, hogy a civil szervezetek munkájának eredményei minél nagyobb mértékben hasznosuljanak a társadalomban, kiemelten fontos, hogy a civil szervezetek ismertek és elismertek legyenek, a társadalmi bázisuk növekedjen, a szervezetek kommunikációja fejlődjön, a társadalom tagjaival való kapcsolódása erősödjön.
Bárhogyan is fejlesztik a szervezetek a saját kommunikációs készségeiket, tudomásul kell venni, hogy a lehetőségeket nem csupán az egyes szervezetek képességei, üzenetei, kapacitása, ügyessége, stb. határozza meg, hanem számos rajtuk kívül álló, kommunikációt befolyásoló tényező, amelyek közül nagyon jelentős az, hogy hogyan tekint a társadalom, a közvélemény és annak meghatározó elemei a civil szervezetekre.
Úgy látjuk, hogy igen sokféleképpen tekint rájuk.
Pár példa olyan narratívákra, amelyekkel az utóbbi években politikai oldalakhoz kötve találkoztunk, ezek sokszor akár egymásnak ellentmondóak is lehetnek:
azok az igazi civil szervezetek, amelyek kiegészítik az állami tevékenységeket, nem politizálnak
azok az igazi civil szervezetek, amelyek érdekvédő tevékenységüket akár az állammal/kormányzattal szemben is folytatják
a kormányzati politikát ellenző, egyes csoportok érdekeit védő szervezetek hazaáruló NGO-k, amelyek külföldi finanszírozással idegen érdekeket szolgálnak
az állami támogatást rendszeresen kapó, vagy az éppen hatalmon lévő kormányzattal megegyező véleményeket hangoztató szervezetek nem civilek, hanem a kormány kiterjesztett karjai és annak a propagandáját fújják
Egyéb narratívák:
A civilek nem értenek ahhoz, amit csinálnak, nem profik, csak lelkes amatőrök
Akik civil szervezetnél dolgoznak, kedvtelésből teszik ami nem valódi munka
Sok civil szervezet inkább vállalkozás, csak adót akar csalni.
A civil szervezetekben csak önkéntesek dolgoznak. Ahol nem, az nem is civil, hanem álnéven dolgozó cég/megélhetési civil.
Az igazi civil szervezetek a karitatív szervezetek
Ha van még létező további narratíva, várjuk a szerkesztőségbe!
Egyik állítás sem igaz, mert nem lehet így általánosítani. Néhány állítás mögött kifejezetten politikai dezinformációs cél bújik meg, a legtöbb vélemény azonban valamilyen tapasztalati, vagy véleménybuborékhoz tartozik. Nem szeretnénk semmilyen más által kreált narratívával vitatkozni (itt tudjátok megnézni anyagainkat, hogy hogyan tud egy civil szervezet saját narratívát építeni), inkább azt mutatjuk be, mi mit tekintünk civil szervezetnek, azaz milyen “definíció” alapján végezzük a civil szektort fejlesztő munkánkat.
A Mi a civil szervezet? cikkünkben részletesebben bemutatjuk, hogy mitől civil egy civil szervezet (pl. nem kormányzati, független állami és gazdálkodó szervezetektől, célja nem haszonszerzés, önkormányzatisággal rendelkezik, tevékenysége közcélú, szabad akaratból jön létre, stb.) és hogy mit jelent az, hogy egy szervezet politikai tevékenységet nem végez.
A civil szervezeti definícióból adódik, hogy a közélet befolyásolása alapvető funkciója a civil szervezeteknek. A civil szervezetek jelentős része közpolitikai tevékenységet végez, amely nem összetévesztendő a közvetlen politikai tevékenységgel, pártpolitikával.
A pártpolitika és a közpolitika természetesen sokszor találkozik, így a civil szervezetek gyakran kerülnek tevékenységük kapcsán politikai porondra (legyen az egy jogi szabályozást érintő csoport jogainak védelme, természeti területek védelme, egy-egy szakma irányainak képviselete, vagy akár egy helyi közösség településszépítő / orvosi rendelő kifestési mozgalmának kérdése az önkormányzattal karöltve vagy azzal szemben.)
A szakmai és jogi definíciók ellenére a civil szervezetekről való gondolkodást sokkal inkább a médiában és a közbeszédben felbukkanó narratívák befolyásolják.
Ezért ha civil szervezetként kommunikálunk, az üzenetek kialakításánál figyelembe kell venni a választott célcsoport vélhető narratíváját nem csak a saját szervezetünkkel kapcsolatban, hanem a civilekkel általában is. Előfordulhat, hogy a saját és a célcsoportunk narratívája teljesen összhangban van (hurrá!), de az is megeshet, hogy ütközik (pl. fizetett munkatársakkal dolgozó szervezetként kell olyan emberekhez szólni, akik eddig csak közösségi, önkéntes tevékenységgel találkoztak, vagy egyes kormányzati tevékenységet kritizáló / jelentős kormányzati támogatással működő civil szervezetként szeretnénk az embereket pártpolitikától függetlenül megszólítani. Ekkor a saját üzenetünket, kommunikációs eszközeinket a célcsoportunkat befolyásoló narratívák tudatában kell megterveznünk.
Az egyes szervezeteket érintő botrány vagy támadás (akár jogos akár jogtalan) nagyon erősen hat a többi civil szervezet megítélésére, mivel a közbeszédben és a médiában sokszor általánosítva jelenik meg szervezetek egy csoportja “a civilek” jelző használatával.
Az alábbi cikkben bemutatunk két olyan kezdeményezést, amely a civil szervezeteket általánosságban emeli előtérbe, növeli ismertségüket és elismertségüket: Az elismerés szerepe a civil szervezetek életében: a Civil Díj)