A cikk az Amnesty International Magyarország Civil Díjas pályázata alapján készült.
A kormány évek óta rendszeresen támadja a szexuális és nemi kisebbségeket, egy sor, a jogaikat és szabadságukat korlátozó törvényt fogadtak el. A kormánypárti politikusok kirekesztő nyilatkozatai mellett 2020-tól kezdődően több olyan jogszabályt is elfogadtak, amelyek sértik az LMBTQI emberek jogait. Betiltották a nem jogi elismerésének lehetőségét és az örökbefogadást, transzfób passzusokat emeltek be az Alaptörvénybe, 2021 júniusában pedig putyini mintára az országgyűlési többség megszavazta az ún. „propagandatörvényt”, amely megtiltotta a homoszexualitás és transzneműség „népszerűsítését” és „megjelenítését” az oktatásban és a médiában.
A törvény szándékosan pontatlanul fogalmaz, így nem lehet pontosan tudni, hogy a “népszerűsítés” és a “megjelenítés” pontosan milyen tevékenységet fed le - az egyszerű tájékoztató előadások, vendég előadók, akik saját tapasztalataikról mesélnek vagy egyszerűen a különböző identitások ismertetése is tartozhat ebbe a kategóriába. Illetve az sem teljesen egyértelmű, hogy milyen szankciók vonatkoznak azokra, akik valamilyen módon mégis ezekbe a kategóriákba eső tevékenységet folytat.
A kormány azért, hogy a már elfogadott törvényt utólag legitimálja, illetve, hogy a szexuális és nemi kisebbségek jogai elleni kampányát a parlamenti választási kampány részévé tegye, a választásokkal egy időben, 2022. április 3-ra négy, szándékosan manipulatív és hamis kérdésben országos népszavazást kezdeményezett. A kormányzati kommunikáció gyermekvédelmi népszavazásként keretezte az akciót, miközben a cél nyilvánvalóan a szexuális és nemi kisebbségek megbélyegzése és az ellenük való hergelés volt.
Az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság vezetésével összesen 14 magyar civil szervezet országos kampányt indított Fontos a 2X néven, hogy meggyőzze az embereket, hogy mind a négy kérdésre érvénytelenül szavazzanak, ezzel érvénytelenítve a homofób és transzfób népszavazást is, mely egyúttal egy nagy lépés a propagandatörvény eltörlése felé. Miután érvénytelen lett a népszavazás, április 8-án a Nemzeti Választási Bizottság több civil szervezetet is megbírságolt a kampány miatt. A főszervező Amnesty International Magyarország és Háttér Társaság például a törvény alapján kiszabható legmagasabb bírságot kapta. A civilek fellebbezésére végül a Kúria az öt ügyből háromban hatályon kívül helyezte az NVB döntését, a maradék két ügy pedig jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van.
A kampány februári kezdete előtt országos reprezentatív közvélemény-kutatást és több fókuszcsoportot is szerveztünk, hogy véglegesítsük annak pontos üzenetét és megjelenését. A kampány rendhagyó módon nem csak a közvetlenül érintettek, hanem szeretteik és ismerőseik bevonásával azt mutatta be, hogy az olyan közös értékeink, mint a biztonság és az egyenlőség hogyan kerülnek veszélybe a népszavazás miatt, és miért az egyetlen jó válasz az érvénytelen szavazat a kormány homofób és transzfób kérdéseire.
A kampány során négy videót és tíz fotósztorit terjesztettünk a közösségi médiában, amelyben LMBTQI emberek és szüleik, testvéreik, munkatársaik és barátaik mutatták be a kormány kirekesztő politikájának és a népszavazási kampány káros következményeit a szeretteikre és a saját életükre nézve. A videókat összesen több mint 2 millió ember látta a különböző csatornákon. Készítettünk egy e-learning kurzust is az LMBTQI emberek jogairól és a népszavazás hatásairól. A kampánynak készítettünk egy külön weboldalt (www.ervenytelenul.hu) is, amelyre a videók, a fotók, az e-learning és egy részletes kérdezz-felek került. Ezen a felületen aktivistaként és támogatóként is volt lehetőség csatlakozni a kampányhoz. Hirdetéseket tettünk közzé országos és helyi közéleti és bulvár lapokban, hírportálokon, illetve az ATV-re egy TV szpotot is. 115 óriásplakátot és más köztéri hirdetést is kitettünk az egész országban. Összesen több mint 200 megjelenésünk volt a kampánnyal a magyar sajtóban.
A kampány során több mint 400 aktivistát mozgósítottunk országszerte, akik helyi akciók és flashmobok szervezésével, 70 000 matrica és plakát ragasztásával és ismerőseik meggyőzésével segítették a cél elérését. Március 31-én pedig a parlament épületére fényfestéssel vittük fel a kampány fő üzenetét: Népszavazz te is érvénytelenül! Március során a kampányt 10 nap alatt 20 magyar városba vittük el, az ott élőket standolással, szórólapozással és személyes beszélgetésekkel igyekeztünk meggyőzni arról, hogy az érvénytelen szavazat a jó megoldás. A kampány offline részét április 1-én a Tanítanék Mozgalom és a noÁr Mozgalom közös koncertjén több tízezer ember előtt tartott beszéddel zártuk. A kampányról “Itt kell lenned, hogy elhidd” címmel dokumentumfilm is készült, amelyet a hazai mozik mellett Berlinben és Amszterdamban is vetítenek.
A sikeres kampánynak köszönhetően az április 3-ái népszavazáson minden idők legnagyobb arányú érvénytelen szavazata jött össze, így mind a négy kérdésben érvénytelen lett a népszavazás. A 2016-os kvótanépszavazáson 6%, míg 2022-ben 21 és 22% között volt az érvénytelenek aránya. Összesen több mint 1,7 millió ember szavazott érvénytelenül, a szavazók 42%-a támogatta, 58%-a pedig ellenezte a kormány homofób és transzfób politikáját.
Az érvénytelen népszavazásnak is köszönhetően a kormány a korábban belengetett további jogkorlátozó törvénymódosítást (egyelőre) nem terjesztett be, és drasztikusan csökkent az LMBTQI embereket megbélyegző nyilatkozatok száma is. A hozzánk eljutó nagyszámú visszajelzés egyúttal arról is tanúskodott, hogy nagyon sok embernek a kiábrándító választási eredmény mellett egyedül az érvénytelen-kampány eredménye adott némi reményt és vigaszt, míg az LMBTQI közösség tagjai közül sokan arról számoltak be, hogy nagyon sok szeretetet és támogatást kaptak a kampány során, amely miatt sokkal kevésbé érezték magukat egyedül és kiszolgáltatottnak a kormány kiközösítő politikájával szemben.
A becslések szerint a kormány egyedül a népszavazási kampányának hirdetésére 16 millió dollárt (márciusi árfolyamon 5 milliárd forintot költött), míg a mi országos kampányunk minden költséget beleszámolva nem érte el a 75 millió forintot. A kampány egyik legfontosabb, a magyar civil szférában innovatívnak számító jellemzője volt, hogy nagyon tudatosan pozitív, értékalapú kommunikációt vittünk, amely egy korábban készült országos értékkutatásunkra épült. Ez alapján döntöttük el, hogy az általunk megszólítani akart közönséget a biztonság és az egyenlőség értékeinek középpontba állításával fogjuk elérni, míg a kampány megjelenését és az üzenetek konkrét megfogalmazását fókuszcsoportok visszajelzései alapján véglegesítettük. Szintén a szférában újszerű megoldás volt, hogy tudatosan háttérbe szorítottuk a szervezetek brandjét és láthatóságát a kampányban, és egy teljesen saját arculatot és brandet építettünk a kampánynak, hogy semmi se téríthesse el a figyelmet az üzenetünkről.
Az április 3-i országos népszavazáson az Amnesty Magyarország és a Háttér Társaság vezette kampánynak hála 1,7 millió ember állt ki egy mindenki számára biztonságos és egyenlő Magyarország mellett. A rendhagyó majdnem két hónapos kampány alatt elértük, hogy minden idők egyik legaljasabb propaganda-népszavazásán minden idők legnagyobb arányú érvénytelen szavazatával vereséget szenvedjen a megbélyegzésre és kiközösítésre épülő kormányzati politika.
A kampány az egyik legnívósabb emberi jogi elismerése, a Václav Havel-díj három döntőse közé került, illetve a holland Human Rights Tulip döntősei közé is bekerült 2022-ben. 2023-ban a kampány a NIOK Civil Díj ‘Legnagyobb hatású projekt’ kategória díjazottja lett.
Szeretnéd megtanulni, hogyan beszélj fontos társadalmi kérdésekről és hogyan befolyásold a közvéleményt, hogy közönséged egyértelmű felhívást kapjon a cselekvésre? Regisztrálj a Pozitív narratívák építése című ingyenes, önképző tanfolyamra itt:
