Nyolc civil kezdeményezés, 16 résztvevőjével, két trénerrel és két közreműködő segítségével sikeresen zajlott le a NIOK ingyenes, kétnapos, helyben ható akciótervező tréningje, mely a nemzetközi Hive Mind projekt keretében és a Mott Alapítvány támogatásával valósulhatott meg. A kétnapos workshop céljai között szerepelt, hogy a résztvevők képesek legyenek olyan akciókat tervezni, oktató vagy ismeretterjesztő anyagot (videót, podcastot, webinart), vitaestet, online kampányt vagy egyéb formában megvalósuló tevékenységet, melyből hármat a NIOK szakmailag és anyagilag is támogat a jövőben. Az akciótervező workshop módszertanáról és tapasztalatairól az egyik tréner, Barna Era írt beszámolót.

Jobban tudni, mit is szeretnék. Hatékonyabban átadni, mit is csinálunk. Kevésbé legyek kiégve. Reményt kapni. Felszabadulni. Látni, hogy mások, hogy csinálják, tapasztalatot cserélni. Tudatosabban, nagyobb hatást elérni. – néhány elhangzott elvárás a kétnapos Helyben Ható akciótervező tréning nyitóköréből. Első olvasásra ezeket az igényeket talán inkább egy civileknek szóló szupervíziós folyamat bevezetőjében várnánk. Azonban az elvárások világosan jelzik, hogy mennyire komplex kihívás az akciótervezés, hogy mennyire éhesek vagyunk a tudásmegosztásra, a jó gyakorlatokra, és felismerhető, hogy nincs sikeres akció a benne közreműködők hajtóereje, motivációja nélkül. Amennyiben az akciótervező tréninget is egy jólirányzott akcióként fogjuk fel – márpedig hogyan másként is szabadna – kimondható, hogy az előzetes felhívásunkkal sikerült egy valóban olyan igényekkel érkező civil aktivista kört toboroznunk, amilyet reméltünk. Gyakorlatorientált tudásmegosztó workshopot ígértünk, amely érdemben támogatja a különféle célcsoporttal dolgozó civil szervezeteket, hogy helyben hassanak, azaz képesek legyenek hatékonyan reagálni célcsoportjuk vagy környezetük valós és aktuális szükségleteire, kihívásaira. Trénerként magam úgy ajánlottam ugyanezt, hogy „abban bízom, ez a tréning segíteni fogja, hogy a résztvevők tisztában lássák a saját erőforrásaikat (erejüket!), rátalálnak a saját hangjukra, hogy vízióikat a szervezetükre szabott, legmegfelelőbb akció(k)ra kezdik bontani és hogy úgy mennek majd haza: ezt meg fogjuk csinálni!” Az alábbiakban megkíséreljük az akciótervező tréning folyamatának legfontosabb állomásait bemutatni, az előkészítéstől az értékelésig, szakmai szempontokon és tréneri szemüvegen keresztül. Célunk az, hogy idővel akár úgy tekinthessünk erre, mint egy közösen szerkesztett és virtuális Hogyan szervezzünk helyben ható akciótervező workshopot? módszertani kisokos általunk írt, de korántsem egyetlen érvényes fejezetére.

Előkészítés, felhívás és kiválasztás

Sokszor, sok helyen találkozunk a dilemmával, szabad-e egyáltalán ingyenes képzést hirdetni szervezeteknek. Vajon a résztvevői motiváltság garanciája-e a részvételi díj is? A tapasztalat most minket igazolt, szabad, amennyiben igyekszünk egyéb feltételekhez kötni a közreműködést, vagyis olyan szűrőket építünk be a kiválasztásba, amelyek a korlátozott létszám ellenére is segítik, hogy a leginkább „rászoruló” célcsoportot érjük el. Olyan csapatok képviselőit vártuk, akik vállalták, hogy a tréning mindkét napján részt vesznek, ugyanazzal a két képviselőjükkel. Abból indultunk ki, hogy egy jó tréning után feltöltődve építeni kell arra az élményre és felhajtóerőre, amivel a résztvevők „hazaérkeznek”, vagyis azonnali társra és szövetségesre lesz szükségük. A delegált párosoknál külön előnyt jelentett, ha szervezetileg több szintről és akár különböző szakterületről érkeztek, amelytől szintén az alakuló tervek melletti nagyobb szervezeti támogatottságot reméltük. Elengedhetetlen volt a jelentkezéshez az előzetesen már végiggondolt cél és egy rövidtávon megvalósítható akció-kihívás megfogalmazása. Aktív csoportmunkát terveztünk, ezért a végleges részvevői kör meghatározásához arányosítani kellett a tematikus hasonlóságokat és különbözőségeket is, hogy egyszerre legyen bátorítóan ismerős és ösztönzően újszerű is a másik tapasztalata. Így lettek a kihívások közt lokális zöld és fenntarthatósági ügyek, valamint a helyi állampolgári aktivitás növelésére irányuló célok. Beválasztottunk egy a tanárok érdekvédelmi problémáira irányuló, illetve a diákok vitakultúráját a színház eszközeivel fejlesztő kezdeményezést is, két kifejezetten nőkre fókuszáló szervezetet, valamint informális és bejegyzett közösséget egyaránt. A végső döntést a szervező NIOK képviselői hozták meg, de a trénereket is bevonták a folyamatba, mint konzultatív szereplőket. Immáron a lezajlott esemény közös értékelése és visszajelzései után talán csak egy kiválasztási szempontra helyeznénk legközelebb nagyobb hangsúlyt: a kezdő és haladó akciótervezők szintjeinek meghatározására, ezáltal a gyakorlatok differenciáltabb tervezésére. Nem lebecsülve és figyelmen kívül hagyva azt sem, hogy sokszor éppen az újak frissessége és naivan bátor megközelítései, illetve a tapasztaltabbak rutinja adhatnak kölcsönösen sokat egymásnak. Tekintettel a kiscsoportos munkához mérten nagy számú résztvevőre, a páros tréningvezetés mellett döntöttünk.

Ma már a cipész cipője is kirakatba való – avagy a trénerek szerepe

Nem véletlen, hogy amikor megkaptuk a felkérést, lennénk-e a program trénerei, mi is sorba vettük, milyen akciókat terveztünk és valósítottunk meg életünk fontos közösségeivel, amelyek sikeresek voltak és nekünk is nagy élményt adtak. A bizalomhoz és a csoport motiváláshoz magunk is meg kellett mutassuk röviden, hogy kik vagyunk és miért pont mi dolgozunk majd velük, milyen kompetenciák adnak felhatalmazást a kétnapos közös munkára. Illusztrált bemutatkozóinkkal emlékeztettük a csoportot arra is, hogy az akció sikere nagyban múlik a benne együttműködők tapasztalatán és ambícióján, habitusán is. Kollégám, Rácz Zsuzsa szupervízor, író, újságíró éveken át vezetett egy nők tízezreit megszólító országos kampányt és közösséget, gondozta a Richter Aranyanyu díjat, sok tucat hétköznapi hős láthatatlan munkájáért adva méltó elismerést, és nők százezreinek kérve nagyobb társadalmi megbecsülést. Én, aki voltam rádiós újságíró, majd eltöltöttem 15 évet a civil szektorban is, és ma egy bankban vagyok fenntarthatósági projektvezető, életem egyik legizgalmasabb médiahack kampányát idéztem fel. Az akció választott műfaja és formája, játékos komolysága számomra bizonyította, hogyan lehet egy szervezetre jól szabott kampány frappáns eszköze az árnyalt és nagy társadalmi diskurzust igénylő társadalmi problémáknak is és mégis kiváló játéktere a résztvevők alkotói libidójának. Szerettük volna megmutatni, hogy jó akció csak azokból az önazonos kezdeményezésekből születik, amit jó csinálni, amit a benne dolgozók élveznek a tervezés és megvalósítás alatt is, ahol tapintható a flow…

Szuperhősök és plakátok, szükségletek és SMART célok – az első nap

A résztvevők között voltak érintett önkéntesek, szervezeti vezetők, kommunikációval és stratégia tervezéssel is foglalkozók, civilek és vállalkozói világban dolgozók, nők és férfiak, fiatalok és idősebbek egyaránt. Az üdítően színes körben akadt, aki rutinos önképzőként ült ott és olyan is, aki még sosem vett részt civileknek tartott tréningen. Trénerként pontosan tudtuk, hogy bárhonnan, bármilyen misszióval is érkeztek a résztvevők, egy dologban mindenképpen hasonlóak lesznek: a saját (szakmai) személyiségükkel fognak dolgozni. Bemutatkozó játékként a Mi a te szupererőd, ki a te szuperhősöd? körkérdéssel indultunk, amelyben a résztvevők saját példaképeit és egyben vágyott szerepeit, inspirációit térképeztük fel. A csapatban így lettek bátor kalandvágyók, Oroszlán, Jack Sparrow vagy Kirk Kapitány, lett mitológiai alak, mesehős és filmsztár, szabadon repkedő hatpettyes katica és gyökeret eresztő fa. Lettek köztünk támogatást nyújtó családtagok és tanárok, szakterületük elismert kiválóságai, egyetemi professzorok és olyan közismert, emblematikus személyiségek is, mint Ruth Baden Ginsburg, TGM vagy Törley Kata. De lett olyan tagunk is, akinél talán senki sem fogalmazhatta volna meg jobban a saját civil omnipotenciájáról szóló kétségeit, a Soha Nem Volt Ember alakjában. Csapatmunkát ígértünk és kértünk, a csoportmunka ismert együttműködési kereteivel és szabályaival, s mint a fenti példa is tán jól mutatja, nagyban építettünk a játék kreatív erejére, s a játszótársak hajlandóságára.

A tréning első napjának célja az volt, hogy a képviselt szervezetek résztvevői minél letisztultabban tudják megfogalmazni, kik ők és miért dolgoznak. Vegyes csapatokban dolgozva, egymás szervezeti küldetéseit megismerve és körüljárva plakátokat készítettek az ügyeikről. Eközben olyan kulcskérdésekre kaptak egymástól visszajelzéseket, mint hogy: Vajon érthető-e eléggé a missziónk? Kik vagyunk, mit akarunk és miért? Miben vagyunk különlegesek, miért érdemes ránk figyelni? Gyakorlatainkkal hangsúlyt kapott, hogy a szervezeti missziónak minden esetben egy valós igényre, társadalmi vagy közösségi szükségletre, igényre kell épülnie, s aminek megfogalmazása és újrafogalmazása állandó feladatunk. Az igény fakadhat hiányérzetből, ellenállásból, egy boldogabb, teljesebb, fenntarthatóbb világ iránti vágyból, de a jó szükséglet-meghatározás mindenképpen alapja a későbbi akcióterveknek. A szükséglethez később célt rendelünk, amitől eredményt és hatást várunk el. Ennek érdekében tervezzük meg, hogy kik, mikor, hol és mit, miből valósítanak majd meg, végül értékeljük az akciót. S bár a folyamat így ismerősnek tűnt, mégis sok építő visszajelzést és felismerést tartogatott, sőt, olyan résztvevők is akadtak, akik már itt döntöttek az eredetileg tervezett akciós cél megváltoztatásáról.

A célok definiálásánál a marketing elméletből jól ismert SMART modellt ajánlottuk, vagyis, hogy a SMART betűszó 5 elemét figyelembe véve alkossunk jó célokat: S mint Specific, vagyis a cél konkrét, pontos, jól definiálható legyen, M mint Measurable, azaz mérhető, A - mint Achievable elérhető és teljesíthető, R vagyis Relevant, releváns, tehát fontos legyen az adott szervezet számára és Timely vagyis időben jól körülhatárolható, határidőhöz kötött legyen a megvalósítása. A tréning résztvevői házi feladatként megtekintésre kaptak egy videós listát is olyan akciókról, amelyeknek céljai a kivitelezések fényében megkérdőjelezhetetlenül jók, vagy éppen vitaindításra alkalmasak voltak. A jó gyakorlatokat és megosztó kampányokat részben saját gyűjtéseinkből, részben a NIOK korábbi Civil díjazottjainak munkáiból válogattunk, a Legsikeresebb akciók kategóriából.

Kártyajáték 16 hívószóval, akció-szépségverseny és pozitív piacozás – második nap

A tréning második napján tovább dolgoztunk a kigyűjtött akciókkal, megnéztünk néhány videót és közösen megvitattuk azokat. Ezt követően 4x4 fős, vegyes csapatokban, 16 hívószót jártunk körül, csapatonként 4-4 kártyát húzva belőlük. Ilyen hívószavak voltak: dezinformáció, pozitív narratíva, célcsoport, opinion leader, referencia személy, akció-csapat, kutatás, pénz, üzlet-termék, időzítés, eredmény, hatás, értékelés, motiválás, influenszer-celeb és megünneplés. A résztvevőktől azt kértük, hogy alaposan járják körül, milyen asszociációkat hívnak elő belőlük a kihúzott hívószavak. Kíváncsiak voltunk, mit jelentenek nekik a fogalmak és mi a viszonyuk hozzájuk. A csoportok közös tapasztalataikat később nagy körben prezentálták. E szakasz végére, többen is visszajelzést adtak arról, hogy a feladat hatására milyen új szempontot és eszközt építenek be a saját tervezett akcióikba.

A továbbiakban, a kétnapos tréning záróakkordjaként, belevágtunk egy közös mini akciótervezésbe, amelyet aztán egy akció-szépségversennyel zártunk. Két csapat versenyzett egymással. Mindkettő kapott egy-egy valós hírt és kihívást, amire releváns akciót kellett tervezniük. A csapatok általunk ajánlott újsághírekből kiindulva, helyi viszonyokra adaptálható akciókat terveztek. Az egyik csapat kihívása az volt, hogy vajon milyen akcióval lehetne a magyar gazdák köréhez is közelebb hozni a klímaváltozásra reagáló pozitív lehetőségeket. Alapjául az a hír szolgált, miszerint a konzervatív texasi gazdák körében a szélerőművek ma már jóval népszerűbbek, mint a marhatenyésztés. A másik csapat azt járta körbe egy holland példa nyomán, hogy vajon hogyan, milyen bevezető akcióval lehetne itthon is kezdeményezni egy Alzheimer-falu létrehozását. A résztvevők már-már minket is meglepő hatalmas lelkesedéssel láttak hozzá a feladathoz, miközben törekedtek integrálni a korábban feldogozott valamennyi akció-tervező szempontot. Egymást pontozták aztán a bemutatók alatt, így mindenki volt tervező és értékelő szerepben is. Az intenzív kétnapos közös munkát egy pozitív piac játékkal zártuk, melyben azt kértük a résztvevőktől, hogy egy virtuális piactéren sétálva, mindenkinek adjanak visszajelzést, kitől, mit kaptak, mit tanultak az együtt töltött idő során. Végül, de nem utolsó sorban, bár a tréningre nem akkreditált képzésként került sor, így tanúsítvány kiadási kötelezettsége sem volt a szervezőknek, tréneri javaslatra, mégis minden résztvevő elismerő oklevélben részesült. E gesztussal is fontosnak tartottuk értékelni együttműködő hozzáállásukat és aktivitásukat, s hangsúlyozni e folyamatok lezárásához elmaradhatatlanul kívánkozó ünnepi rituálék fontosságát. A csoport tagjaiban felmerült az igény a későbbi kapcsolattartásra is, hogy követhessék egymás akcióinak megvalósulását, folytathassák a tapasztalatcserét. Azóta már egy zártkörű Facebook csoport is született, melyet ők maguk működtetnek.

S bár az értékelő kérdőívek tanúsága szerint a résztvevők arra a kérdésre, hogy Mennyire szívesen ajánlanád a képzést barátaid, kollégáid számára egy 10-es skálán átlagosan 9-es értéket adtak, egy Helyben Ható akcióképző tréning hosszú távú hatásait talán majd a következő hónapokban megvalósuló akciókon lehet legjobban lemérni. Rövid távon elmondható, hogy a 8 közreműködő szervezetből végül 7 nyújtott be akciópályázatot határidőre, 1 pedig egy másik, szintén civil szervezeteknek megjelent kiírásra, egy nagyobb pályázati csomagba illesztette be terveit. A számokon túl a trénereknek és a szervezőknek egyaránt sokat adtak a tréning élményre született kvalitatív visszajelzések is, amelyek közül most egyet emelünk ki:

„Jó volt átélni a "nem vagyok egyedül" érzését (civil ügyek kapcsán), de természetesen ennél több volt a képzés: közelebb kerültünk saját célunk definiálásához, a rá irányuló akció megalkotásához, és kapcsolatokat teremtettünk nagyszerű emberekkel.”