A hatalom régi rendszere

A 21. század előtti hatalom jelzője leginkább az, hogy domináns. A királyok, a kormány, a nagyvállalatok felső vezetése, a hadsereg, sőt még egyes akadémiai intézmények is a régi hatalom példái lehetnek. A domináns hatalom képviselői hatalmuk megtartása miatt ki akarja zárni a hatalom köréből mindazokat, akik nem rendelkeznek vele. Minél nagyobb hatalommal rendelkeztek, annál jobban tudták irányítani a körülöttük lévő világot. A hatalom régen:

  • kevesek kezében van és kevesen tartják meg,

  • az egyenlőtlenségen és a hierarchián alapul,

  • zárt, megközelíthetetlen és a vezetők által irányított,

  • egyirányú kommunikációt használ, mint a parancsok, a rádió vagy a TV

A hatalom ilyen domináns megközelítésben elzáródik a nem privilegizált emberek elől, és nem ad nekik lehetőséget a változás kezdeményezésére.

A technológia szerepe a hatalom fogalmának újraértelmezésében

A kampánytevékenységeket sokáig a nagyobb civil társadalmi szervezetek végezték, amelyeknek személyzetük és erőforrásaik voltak a kulcsfontosságú döntéshozók befolyásolására irányuló kampányok kutatására, megtervezésére és megvalósítására A cselekvés lehetősége így kevesek kezében volt.

Ma azonban már mindenki hozzáférhet a kommunikációhoz, a szervezéshez és a forrásteremtéshez szükséges eszközökhöz. Az emberek tehát már nem várnak arra, hogy az intézmények kezdeményezzék és vezessék a változást. A technológiák új együttműködési formákat tettek lehetővé a változásért dolgozók számára. Ezen eszközök segítséget nyújtanak:

- az információk terjesztésében és a támogatókkal való kommunikációban,

- az emberek szervezésében (a közösségi médián keresztül értesíthetjük az embereket az eseményekről),

- a források előteremtésében (online crowdfunding kampányok indítása).

A hatalom új természete

A hatalom társadalmi szemlélete szerint az emberek képesek megváltoztatni a társadalmat. Az emberek nélkül nem lenne ugyanis hatalom. De az emberek nagyon gyakran nincsenek tisztában a valódi hatalmukkal. A 21. században széles körben elterjedt technológiák azonban lehetővé tették a cselekvő részvételt, így a hatalom főbb jellemzői mára ezek lettek:

  • egyenrangú szereplők által vezérelt

  • nem összpontosul, hanem sokak számára hozzáférhető

  • kétirányú kommunikációt használ, mint például a közösségi média, ahol másokkal kapcsolatba léphetünk, és ingyenesen, nyilvánosan közzétehetjük a véleményünket.


A hatalom ilyen változására jó példa a #MeToo mozgalom, amelynek során nők milliói tettek közzé online személyes történeteket a szexuális zaklatásról, és tették láthatóvá ezt a kérdést.


Ha többet szeretnél megtudni a hatalom fogalmáról és arról, hogyan érhetesz el változást a számodra fontos ügyekben 21. századi eszközökkel, regisztrálj ingyenes, saját tempóban végezhető Online kampány kurzusra!