A Pécsbánya Kulturális Egyesület 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy közösségi alapú kezdeményezésekkel hozzájáruljon a pécsi Pécsbánya városrész felemeléséhez. A településrész egykor virágzó bányászkolónia volt, de az ipar 1990-es megszűnésével súlyos gazdasági és társadalmi válságba került. A szervezet fő céljai: a helyi családok, főként a nők és gyermekek támogatása, esélyeik javítása; a városrész bekapcsolása Pécs kulturális és szakmai életébe; és a helyi természeti értékek, különösen a Gesztenyeliget megőrzése. A Pécsbánya Kulturális Egyesület szervezeti működése jól tükrözi a hazai civil szektor sajátosságait: formálisan 12 tagja van, de ténylegesen 3-4 aktív ember viszi a programok, kapcsolattartás, pályázatírás és adminisztráció jelentős részét.
Az esettanulmány bemutatja, hogyan újította meg a Pécsbánya Kulturális Egyesület a helyi közösség bevonását és érdekérvényesítését egy hátrányos helyzetű bányászvárosrészben. A szervezet kutatással mérte fel a lakosok igényeit, majd fórumokat indított a legfontosabb problémák – például a közlekedés – megoldására. Az aktív részvétel és a közösségi nyomásgyakorlás kézzelfogható eredményeket hozott, miközben a szervezet belső működését és társadalmi beágyazottságát is megerősítette.
A társadalmi bázis szűkössége és az igény a megújulásra
A Pécsbánya Kulturális Egyesület hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a történelmileg hátrányos helyzetű városrész közösségi életét újra építse és a helyiek életminőségét javító programokat szervezzen. Bár a szervezetnek sok sikeres kezdeményezése volt, egy idő után világossá vált, hogy működésük egyik gyenge pontja a szűk társadalmi bázis. Egy viszonylag szűk körre épült az önkéntesek, támogatók és aktív résztvevők köre, ami korlátozta a fejlődés lehetőségét.
Emellett a szervezet egyik képviselője szerint erős igény volt egyfajta „belső öndiagnosztikára” is. Mivel nagyjából tíz év telt el az előző átfogó helyi kutatás óta, szükség lett egy új, pontos helyzetképre, amely rendszerezett információt ad arról, hogy milyen problémák, igények és motivációk jellemzik a közösséget. Ez a tudás kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy a szervezet új lendületet tudjon venni, és hatékonyabban kapcsolódjon a helyiekhez.
Kutatás, közösségi részvétel és a fórumok előkészítése
A Pécsbánya Kulturális Egyesület úgy döntött, hogy nemcsak érzésekre és tapasztalatokra támaszkodik, hanem széleskörű, adat-alapú kutatásba kezd. Ennek célja kettős volt: egyrészt egy friss, objektív helyzetfelmérés elkészítése, másrészt a helyiek bevonása, aktivizálása.
A kutatás három nagy elemből állt össze:
Statisztikai adatgyűjtés: A szervezet a Központi Statisztikai Hivataltól kérte le három népszámlálási ciklus adatait (2001, 2011, 2021), amelyeket a Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke segített értelmezni.
Kérdőíves felmérés: Online kérdőívekkel mérték fel a helyi lakosok véleményét, szokásait, igényeit. A kérdőív nemcsak információt adott, hanem kapcsolatot is épített. A településrész lakosságának nagyjából 15 százaléka vett részt ebben helyi önkéntesek biztatására szintén az ő segítségükkel illetve a munkatársak közreműködésével. A kitöltésre több időt hagytak végül a szervezők, mint azt eredetileg tervezték: végül 3 hónap állt rendelkezésére a válaszadóknak. Fontos, hogy ez egy szakszerűen kialakított kérdőív volt - nemcsak igényfelmérő jellegű kérdéseket, hanem demográfiai adatokra vonatkozóakat is tartalmazott.
Mélyinterjúk: Öt, különböző társadalmi helyzetű helyi lakossal készítettek interjúkat, hogy a számszerű adatok mellett személyes történetek és tapasztalatok is kirajzolódjanak.
A folyamat során a szervezet tagjai számos olyan témával szembesültek, amelyeket a mindennapi munka során is érzékeltek, de korábban nem rendszereztek tudatosan. Ahogy egyikük fogalmazott: „Állandóan előkerülnek ezek a témák a buszon, a boltban vagy a klubjainkban. De eddig nem volt meg így összerakva, egységesen.” A kutatás ebben segített: struktúrát és alapot adott a következő lépésekhez.
A beérkezett válaszok és interjúk alapján körvonalazódott az az 5–6 fő téma, amelyek köré a szervezet a Pécsbánya Fórumokat építette. Ezek a fórumok a szervezet történetében új típusú események voltak: míg korábban inkább kulturális, szabadidős és ismeretterjesztő programokat szerveztek, most közéleti, érdekérvényesítő beszélgetések kerültek előtérbe.
Érdekérvényesítés gyakorlatban és közösségi tanulás
A fórumok célja az volt, hogy a helyi lakosok hangot adhassanak problémáiknak, és együtt keressenek megoldásokat. Kéthavi rendszerességgel szervezték meg őket, hogy legyen idő egy-egy ügyben konkrét előrelépéseket tenni, és visszajelzéseket gyűjteni. Újdonságot jelentett a szervezet számára, hogy ezekben a beszélgetésekben a helyi önkormányzat képviselőit, közszolgáltatókat is igyekeztek bevonni. A helyi tömegközlekedéssel foglalkozó cég képviselőivel, a választókerület képviselőjével, a zöld területekért felelős szakemberekkel, a lezúduló esővizek kapcsán érintett városi szakemberekkel egyaránt sikerült kapcsolatot kiépíteni. A szereplőket különböző mélységben sikerült bevonni: voltak, akikkel tárgyalóasztal mellett konzultáltak, és voltak, akiket a fórumok szakértőjeként vagy a kerekasztal beszélgetések vitaindító előadójaként látták vendégül.
Az első kiemelt téma a tömegközlekedés hiányosságai voltak. A ritka buszjáratok számos gondot okoztak: az idősek nem jutottak el orvoshoz, a gyerekek nehezen jártak iskolába, a dolgozók számára pedig komoly nehézséget jelentett a munkába járás. A szervezet fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a pécsbányai lakosok ugyanúgy teljes jogú polgárai Pécsnek, mégis hátrányos helyzetbe kerültek a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben.
A probléma megoldása érdekében a szervezet aláírásgyűjtésbe kezdett. Íveket helyeztek ki a boltban, az óvodában, a családok átmeneti otthonában és a közösségi házban. Végül több mint 190 aláírást gyűjtöttek össze, majd levelet fogalmaztak és személyes találkozót kezdeményeztek a városi közlekedési illetékesekkel. A megbeszélésre több helyi lakos is elkísérte őket, ami önmagában is fontos jelzés volt: a közösség aktív és szervezett. Az ott elhangzottakat részletes emlékeztetőben rögzítették, hogy a folyamat átlátható maradjon, és ne sikkadjon el.
Az önkormányzat szakemberei és a közlekedési cég munkatársai részben azért voltak nyitottak a párbeszédre, mert a civilek által felsorolt problémák egy részét egy ideje már ők is érzékelték, és dolgoztak a háttérben a megoldáson. Viszont, ha a pécsbányaik nem lettek volna kellően határozottak és tárgyalókészek, könnyen lehet, hogy problémáikat csak később, valamikor a távoli és bizonytalan jövőben vették volna sorra -.ha egyáltalán.
Az erőfeszítéseket végül siker koronázta: a közgyűlés határozatot hozott a szombati buszjáratok sűrítéséről, és több kisebb, de fontos változtatás is megvalósult. Például az esti utolsó busz a késő IC-vonathoz igazodva várakozik, és az éjszakai járatok igény szerint betérnek a városrészbe.
A közlekedés mellett a zöldterületek gondozása is fókuszba került. A város zöld területeiért felelős Biokom munkatársai rendszeresen részt vettek a fórumokon, ahol ismertették feladatkörüket, a hivatalos eljárásrendet és a városi üzemeltetés kihívásait. A közvetlen párbeszéd segített abban, hogy a lakosok merjenek kérdezni és problémákat bejelenteni. A szervezet vezetője szerint a fórumok egyik legnagyobb eredménye, hogy Pécsbánya egyre inkább láthatóvá vált a hivatalok szemében mint aktív közösség, amely joggal vár érdemi választ és megoldásokat.
Kapacitások, kihívások és hosszú távú tanulságok
A fórumok és az érdekérvényesítés komoly szervezési és kommunikációs kapacitást igényeltek. Elengedhetetlen volt egy fizetett munkatárs, aki koordinálta a plakátolást, a hírlevelek írását, a találkozók szervezését, a jegyzőkönyvek készítését és az aláírásgyűjtéseket.
Természetesen nehézségek is akadtak. A hivatalok lassan reagáltak, olykor újra kellett küldeni a leveleket. Az aláírásgyűjtésnél több lakos bizalmatlan volt, nem akarta a nevét adni a kezdeményezéshez. Emellett a szervezet egyre erősebb közéleti szerepe új helyi feszültségeket is hozott. Hiszen olyan feladatokat vállaltak fel, amelyek egy részét a megválasztott képviselőknek kellene elvégezniük.
A szervezet vezetői és tagjai számára a folyamat legnagyobb tanulsága az volt, hogy az aktív közösségi részvétel és a kitartó érdekérvényesítés képes látható, kézzelfogható eredményt hozni – és közben új önkénteseket, támogatókat is bevonzani. A fórumok nyomán kialakult hosszú távú stratégia és a belső kommunikáció erősödése tartós fejlődést alapozott meg.
Ahogy a szervezet egyik képviselője összefoglalta: „A sikerélmény fontos. Ha látjuk, hogy történik valami, az visszaigazolja, hogy érdemes energiát fektetni a közösségi ügyekbe. És ha ezt látják mások is, egyre többen kapcsolódnak be.”
Tanulságok és ajánlások
Legyen friss adatod: Ha évek óta nem készült helyi kutatás, kezdd ezzel. Az interjúk, kérdőívek és statisztikai adatok segítenek pontosan megérteni a közösség igényeit.
Ne csak a problémát mondd el – javasolj megoldást is: A sikeres érdekérvényesítés kulcsa, hogy konkrét kérést fogalmazz meg, és legyen terv, hogyan lehet elérni.
Ne félj hivatalokkal tárgyalni: Legyen aláírásgyűjtésed, emlékeztetőd, és mutasd meg, hogy szervezett közösséget képviselsz. Ez nyomásgyakorlás és partnerség is egyben.
Legyen felelősöd minden részfeladatra: Plakátolás, jegyzőkönyv, hírlevél, egyeztetés – osszátok le világosan, ki mit visz.
Számíts bizalmatlanságra: Készülj fel, hogy egyes helyiek vagy döntéshozók eleinte szkeptikusak lesznek. Ne vedd személyesnek, idővel változhat a hozzáállásuk.
Mutasd meg a közösségi siker példáit: Ha látják az emberek, hogy elérhető változás, bátrabban csatlakoznak.
Legyen hosszú távú stratégiád: A fórumok, akciók ne egyszeri kampányok legyenek, hanem épüljenek be a szervezet éves tervébe.
Fizetett kapacitás nélkül nehéz tartósan működtetni: Kalkulálj rá, hogy legalább egy munkatárs kell, aki időt és energiát tud szánni a folyamatok koordinálására.