Az Élménylelő Ifjúsági Egyesület elsősorban általános iskolás korú gyerekek számára működtet esélyteremtő közösségi teret, az Élménytárat. Fontos céljuk az iskolai előmenetel támogatása, a közösségépítés és társadalmi értékek – például kritikus gondolkodás, érzelmi intelligencia – fejlesztése. „Nem vagy egyedül” programjuk hátrányos helyzetű kamaszlányokat segít. A szociális szakembereknek akkreditált képzést is kínálnak. Három fős vezetőség, mentorok, gyakornokok és önkéntesek dolgoznak a szervezetben.
Az esettanulmány bemutatja, hogyan alakított ki az Élménylelő Ifjúsági Egyesület alkalomszerű céges támogatásokból tudatos, hosszú távú partnerségeket, és hogyan vontak be új vállalati partnereket is. A személyes kapcsolatokra és élményalapú programokra építve új megközelítést dolgoztak ki a vállalati együttműködésekhez. A tapasztalatok hasznos tanulságokat kínálnak civil szervezeteknek a stratégiai kapcsolatépítésről, értékajánlat megfogalmazásáról és a cégek bevonásáról.
Kiindulópont és első próbálkozások
Az Élménylelő Ifjúsági Egyesület korábban is számíthatott céges támogatásokra, ezek azonban jellemzően alkalomszerűek voltak, és személyes ismeretségek mentén szerveződtek. Egy-egy eseményre küldött önkéntesek, egyszeri pénzadományok jelentették a támogatás formáját, de ezekből nem alakultak ki hosszú távú, stratégiai partnerségek. A kapcsolatépítés nem volt tudatosan kezelt szervezeti tevékenység.
2021 végén a szervezet új lendületet vett: megpróbálta bővíteni vállalati kapcsolatait a saját kapcsolati hálóján kívül eső cégek felé. Kifejezetten olyan vállalkozásokat céloztak meg, amelyeknek nem volt kiforrott társadalmi felelősségvállalási (CSR) stratégiájuk, vagy frissen alapított, gyakran külföldi tulajdonú kis- és középvállalatok voltak. A megközelítés szándéka jó volt, ám az eredmény elmaradt: a megkeresett cégek többsége nem reagált, vagy nem látta világosan, hogyan kapcsolódhatna be a szervezet munkájába.
A kezdeményezés sok időt és energiát emésztett fel, mégsem hozott érdemi eredményt. A kudarc világosan jelezte: a vállalati világban a „hideg” megkeresés önmagában nem működik. Mélyebb megértésre, személyes kapcsolódásra és értékalapú együttműködésre van szükség.
Szemléletváltástól programfejlesztésig: hogyan lett a kapcsolatból partnerség?
Első lépésként személyes interjúkat készítettek azokkal a vállalatokkal, amelyek korábban már valamilyen formában támogatták a szervezetet.
Az interjúk célja kettős volt: egyrészt feltárni, mi motiválta korábban a cégeket a támogatásra, másrészt ezekre a meglévő kapcsolódási pontokra építve mélyebb, hosszabb távú partnerségeket kialakítani. A beszélgetések során gyakran új cégek is képbe kerültek, ugyanis a partnerek ajánlásokat tettek saját ismeretségi körükből – így a kapcsolatépítés organikusan bővült.
A beszélgetésekből született az ötlet, hogy a céges partnereket ne csupán információval lássák el, hanem élményszerűen bevonják őket a szervezet tevékenységébe. Ennek eredményeként született meg a „Társas-játék” program, amely egy dramatikus, közös élményre épülő foglalkozás gyerekek és vállalati munkatársak részvételével.
A program során a cégek képviselői egy kitalált történet keretében, szerepjáték formájában mutatják be szakmájukat és készségeiket, miközben a gyerekek aktív részeseivé válnak a közös megoldáskeresésnek. Ez a forma egyszerre nyújt tanulási és kapcsolódási lehetőséget: a gyerekek számára pályaorientációs élményt, a céges résztvevők számára pedig érzelmi kötődést és hiteles benyomást a szervezet munkájáról.
A „Társas-játék” egy interaktív bemutatórendezvényen debütált, ahol a vállalati partnerek közvetlenül megtapasztalhatták a program hatását. A gyerekek aktív szerepvállalása és az élmény ereje meggyőzőnek bizonyult: a résztvevő cégek közül kettő konkrét partnerségre lépett az egyesülettel, és megvásárolta a programot, mint céges CSR-tevékenységbe illeszthető projektet.
Erőforrások, kihívások és a siker valódi kulcsa
Az Élménylelő Ifjúsági Egyesület vállalati partnerségeinek megerősítése nem csupán szemléletváltást igényelt, hanem jelentős belső és külső erőforrásokat is mozgósított. A megvalósítás három fő pillérre épült:
Személyes kapcsolatok: Ezek jelentették az alapot az interjúkhoz és az első támogatói rendezvényekhez, ahol a meglévő céges partnereket közvetlenül is be tudták vonni a szervezet tevékenységébe.
Belső szervezeti kapacitás: A csapattagok aktív részvétele, elkötelezettsége és közös gondolkodása lehetővé tette, hogy gyorsan reagáljanak a változó körülményekre, és együtt formálják az új stratégiát.
Anyagi és szakmai támogatás: A Stronger Roots program keretében rendelkezésre álló források hozzájárultak a weboldal fejlesztéséhez, kiadványok nyomtatásához és események lebonyolításához.
Az egyik legfontosabb tényező azonban a külső szakértő bevonása volt. Ő segített abban, hogy a szervezet világosan megfogalmazza értékajánlatát és célrendszerét, mégpedig olyan nyelven és szerkezetben, amely a for-profit szektor számára is érthető és vonzó. Ennek köszönhetően vált lehetővé, hogy a cégek valódi partnerként tudjanak tekinteni a civil szervezetre.
A folyamat során azonban több komoly nehézség is felszínre került. Noha a személyes kapcsolatokra építő stratégia jól működött, a digitális háttér és az online kommunikáció területén jelentős elmaradás mutatkozott. A Meta hirdetési rendszerével és a Google szolgáltatásaival kapcsolatos technikai problémák, valamint a weboldal integrációs hibái akadályozták a szervezet láthatóságát. Emellett nem állt rendelkezésre tudatos közösségimédia-stratégia, ami gátolta az egységes kommunikációs jelenlétet. Egy másik gyenge pont a hatásmérés hiánya volt. Bár a szervezet felismerte ennek fontosságát, sem módszertani tudás, sem kialakult gyakorlat nem állt rendelkezésre ahhoz, hogy a partnerségek hosszú távú társadalmi hatását mérni tudják – ez a jövő egyik kiemelt fejlesztési területe maradt.
Mindezek ellenére a program sikeres volt. A valódi áttörést a szemléletváltás hozta meg: az egyesület nem csupán adományozóként, hanem együttműködő partnerként tekintett a cégekre. Rájöttek, hogy a vállalatok nem csupán forrást jelentenek, hanem közös célokat, értékeket és lehetőségeket is. Amikor ezt hitelesen, személyesen és élményalapúan tudták bemutatni, az sokkal nagyobb hatást ért el, mint bármilyen formális megkeresés.
Tanulságok, jó gyakorlatok, hasznos tanácsok civil szervezeteknek:
Érdemes külső szakértőt bevonni a tervezésbe
Egy külső nézőpont segít tisztán, a cégek számára is érthetően megfogalmazni az értékajánlatodat.Ne spórold meg a személyes kapcsolatépítést
A személyes találkozók időigényesek, de tartós bizalmat és erős együttműködést alapoznak meg – sokkal hatékonyabbak, mint a tömeges megkeresések.Törekedj hosszú távú gondolkodásra
A partnerség nem egyszeri akció, hanem folyamat. A fokozatos építkezés erős, tartós kapcsolatot hoz létre.Építs a szervezeted társadalmi beágyazottságára
A helyi ismertség és hitelesség bizalmat kelt a cégekben is. Egy hosszú távú, átlátható működés erős alap a partnerséghez.Ne csak pénzt kérj – közös értéket kínálj
Ajánlj olyan programot, ami a cégeknek is előnyös. A közös élmény erősebb kötődést eredményez, mint egy egyszeri adomány.Közösen viselt felelősség = stabilabb működés
Ha többen látják át a folyamatokat, kevesebb a hiba, nagyobb az elköteleződés, és szükség esetén könnyebb helyettesíteni egymást.Légy jelen online is – de tudatosan
Egy friss, professzionális online megjelenés bizalmat épít. Fontos, hogy megtalálható és következetes legyél.Kezdd el a hatásaid mérését már ma – kicsiben is megéri
Már néhány visszajelzés vagy szám is sokat segíthet abban, hogy lásd és másoknak is megmutasd a hatásodat.