Egy újabb viharos év végével érdemes egy lépést hátralépni és szélesebb körben áttekinteni az elmúlt 12 hónapot. Mi működött és mi nem, mit tehettünk volna, hogy jobban felkészüljünk, és végül, hogy mit várhatunk 2024-től.

A dezinformáció és az online manipuláció széles körben elterjedt probléma, amely számos kisebbségi csoportot céloz meg nem, szexuális kifejezésmód, etnikum, életkor és más okok miatt. Az LMBTQI+ személyek jogai ellen irányuló, politikailag irányított támadások növekedésének fényében kritikus fontosságú a dezinformációval szembeni fellépés annak érdekében, hogy az érintettek testi és lelki egészség kezelésében részesüljenek, nemi átalakítási eljárásokban részesüljenek, és biztonságosabb tereket kapjanak az iskolákban és a közösségekben.

Miért érdemes magán Gmail fiókról Google Workspace-re térnie a civil szervezetnek?

Még akkor is, ha mi magunk komolyan vesszük a digitális biztonságot és tudatosak vagyunk az online jelenlétünkben (pl.: limitált digitális lábnyom, kiber-higiénia alkalmazása), a szeretteink lehetnek gyenge szemek a digitális biztonságunk láncolatában.

Hagyományosan minden év elején a nagyvállalatok és szervezetek megosztják a nyilvánossággal az új évre vonatkozó véleményüket és előrejelzéseiket a digitális biztonsággal kapcsolatban. Visszatekintve, 2022-ben egy sor jelentős esemény történt a digitális világban, amelyek közül néhány minden bizonnyal nyomot hagy az elkövetkező években (sőt évtizedekben).

Maszatos, csokival kikent babaarcok, pancsoló lábacskák, krokodilkönnyekkel áztatott pofik. Ahogy a felsorolást olvassuk, talán eszünkbe jut egy-egy ismerősünk posztja, vagy sztorija a közösségimédiából, amivel olykor szembekerülünk az online térben. De vajon mennyire helyes az, ha a saját személyes információinkon túl egy számunkra kiszolgáltatott gyermekről is megosztunk dolgokat a világhálón? Hol van a határa az online jelenlétnek? Mit jelent felelős digitális szülőnek lenni?

Az adathalász támadás az egyik legnagyobb online fenyegetés, amivel a különböző civil szervezeteknek szembe kell néznie. A Proofprint 2021-es jelentése alapján a szervezetek 80%-a esett áldozatul valamilyen adathalász támadásnak.

Egyszer, réges-régen kizárólag arra használtuk a telefonunkat, hogy hívásokat és fontos üzenetváltásokat intézzünk rajta, de mára már sokkal közelebb van a mobiltelefon egy apró, hordozható számítógéphez és a leggyakrabban használt elektronikai eszközünkké vált.

A mobilozás közösségi média platformokat, időbeosztást segítő appokat és más hasznos képességeket összefogva a napi rutinunk elengedhetetlen részévé vált. Akár a munkarendünket tervezzük, Tinderen flörtölünk, kaját rendelünk vagy éppen az edzéseinket követjük nyomon, egy biztonságos mobil segít, hogy ne kelljen amiatt aggódnunk, hogy az adataink rossz kezekbe kerülnek.

Majdnem minden online tevékenységünk kulcsa egy jelszó, amiből valószínűleg többet is használunk egy nap során. Gyakran kényelmetlennek tűnhet minden alkalommal nehezen feltörhető, bonyolult kifejezéseket találni és ezeket biztonságosan kezelni. Szerencsére több módja is van a jelszavaid biztonságos kezelésének, ami lehetőséget ad arra, hogy megvédd magad és az adataidat a hacker támadásoktól.

Sok érdekes témában ingyenesen, de angol nyelven érhetőek el előadások a HiveMind ajánlásában, ezekből mutatunk be párat most.

A digitális lábnyomunk (azaz annak a lenyomata, hogy az online világban milyen tevékenységeket végzünk, így például social media oldalak használata, e-mailezés, blogolás, sütik elfogadása a különböző honlapokon, stb.) ugrásszerű növekedésével az adatvédelem napjainkban már nem csupán nagyvállalatokat érintő kérdés, hanem ugyanolyan fontos a civil szervezetek és egyéni felhasználók számára is. Azonban míg előbbiek sokszor egész csapatnyi biztonsági szakembert foglalkoztathatnak, egy civil szervezet esetében ezzel a feladattal nekünk kell megküzdenünk. Ne feledjük, hogy napjaink legdrágább információja az adat és az identitás, ezért különösen fontos megóvnunk ezeket.

A közösségi média a felhasználói üzenetekre adott, más felhasználóktól érkező folyamatos pozitív visszacsatolásokra épül. E platformok működtetői nyilvánvalóan abban érdekeltek, hogy a felhasználók a lehető legtöbb időt töltsék el a felületeiken, és ehhez rengeteg adattal rendelkeznek arról, hogy a felhasználó számára mely tartalom lehet vonzó. Mindez oda vezet, hogy a felhasználó a pozitív visszajelzéseket adó közösségében a saját igazáról akkor is egyre határozottabban meg van győződve, ha ez a saját igazság teljesen képtelen vagy szándékosan manipulatív tényeken alapul.

Egy felhasználó digitális lábnyoma azoknak az adatoknak az összessége, amelyeket a felhasználó a digitális világban magáról hátrahagy. Szándékosan vagy anélkül, hogy tudnánk róla, minden nap rengeteg olyan adatot hozunk létre és hagyunk a digitális térben, amelyek képet adnak arról, kik vagyunk, mit csinálunk, merre járunk a digitális világban, és miért tesszük mindezt.

Az érték, manapság, sok különböző formában vesz körbe minket. Vannak tradicionálisak, mint az idő, a hatalom, a biztonságérzet, az egészség, és természetesen, a pénz. Van, azonban, egy újfajta érték is, amiről még nincs teljes képünk: a digitális információ. Ebben a cikkben megpróbáljuk bemutatni, hogy milyen hatással van ránk és szeretteinkre a Facebook nap mint nap, és hogyan segíthet nekünk a jogaink ismerete, hogy biztonságban legyünk a kibertérben.

Az adathalászat modern korunk egyik komoly fenyegetése, amelynek kivédésére nem áll rendelkezésünkre nemzedékről nemzedékre öröklődő tudás – ezt a tudást magunknak kell megszereznünk, hogy aztán tovább tudjuk majd adni a következő generációnak. A hackertámadások és adathalász próbálkozások száma évről évre nő, egyenesen arányosan azzal, ahogy az életünk egyre több tevékenysége tevődik át az online térbe a munkától kezdve a szórakozáson át a bevásárlásig.

Ha hekkertámadásról olvasunk a médiában, annak oka az, hogy a célpontjuk (az áldozat) nagyobb, ismert vállalat. Ha a Google, a Facebook vagy a Microsoft válik kiberesemény áldozatává, az természetesen felkelti a média érdeklődését, így a nyilvánossághoz is eljut az eset híre.

Azonban szinte függetlenül attól, hogy az ismert vállalatokat és szervezeteket célzó támadások milyen nagyságrendűek és mennyire kifinomultak, mindig „megoldódnak”, azaz van egy kezdetük, lefolyásuk, végük, megoldásuk. A megoldás nem mindig „pozitív” az érintett szervezet vagy intézmény számára: az áldozat néha hatalmas összegeket fizet (általában kriptovalutában) a támadóknak, hogy visszakapja az adatait.

Legtöbbünk (ha nem épp mindenki) általában bezárja az otthona ajtaját, még ha csak a közeli üzletbe vagy kávézóba megy is le. Ha egy olyan épületben élünk, ahol sok a lakó, vagy otthonunk egy forgalmas utcára néz, gyakran arról is megbizonyosodunk, hogy az ablakok be vannak-e zárva! Az ok nyilvánvaló – aggódunk biztonságunk miatt, és nem akarjuk, hogy bárki (kifejezett engedélyünk nélkül) belépjen az otthonunkba. Más szóval, ha közvetlen fizikai környezetünkről, saját otthonunkról, magánszféránkról van szó, fontos, hogy biztonságban érezzük magunkat.

Információs társadalomban élünk, ahol a személyes jólétünk és fejlődésünk meghatározója az, hogy képesek vagyunk-e használni és értelmezni a ránk zúduló információkat. Ezért alkotnak a szakértőink olyan képzéseket, amelyek a mindennapokban fontos témákat célozzák meg, az online elérhető hírekben való eligazodástól kezdve, a személyes és szervezeti digitális biztonságunkig.

Ha valamit megtanultunk a járványnak köszönhetően, akkor az az, hogy mennyire fontos részei az életünknek az alapvető, mindennapos higiéniai szokások, és milyen jelentős védelmet nyújtanak több millió baktérium és vírus ellen. Tudtad, hogy talán pont ez a viselkedés korábban már „mentett meg” minket kórokozóktól, talán magától a COVID-19-től is?

3 online angol nyelvű játék, amely fejleszti médiaműveltségi készségeidet

Manipuláció, kényszerítés, érzelmekkel való visszaélés – ez mind része az emberi létezésnek, valószínűleg egészen a kezdetek óta. Néhány ember ügyesebb e téren másoknál, ez utóbbiak pedig gyakran esnek áldozatul ilyen praktikáknak, és szembesülniük kell naiv természetük következményeivel.

Hányszor élted már meg azt a kínos helyzetet, hogy örökre elvesztetted értékes adataidat, például a fotóidat, videóidat és így tovább? És mindezt egy kis óvatlanság miatt, és lehet, hogy nem is te hibáztál. Vagy annyira óvatos, hogy mindig van egy biztonságba helyezett másolatod a legértékesebb adataidról, vagy a megszokott vírusirtó programodra hagyatkozol, hogy megvédjen a zsarolóvírusos támadások ellen?

A virtuális magánhálózatok, más néven VPN-ek jól ismertek olvasóink körében, hiszen hasznos eszközök, ha bizonyos streaming platformok földrajzi korlátozásainak szabályait kell megkerülni. A szolgáltatás vagy platform kijátszásán és kedvenc sorozataink, filmünk vagy podcastunk elérésén túl mi mást tudunk még róluk? Hasznunkra lehetnek a VPN-ek szakmai vagy privát vonatkozásban is? Valójában miért fontosak számunkra?

Adathalász üzenetek, spam, levélszemét és sok más elnevezés. Mindannyian kaptunk már ilyen üzeneteket. A nigériai herceg hírhedt üzeneteitől kezdve a célzott adathalászat legkifinomultabb típusaiig. A rossz hír az, hogy ezek még egy ideig velünk maradnak. Mit tehetünk ellenük?

Útmutatók, ellenőrző listák, GYIK, olvasólisták és egy leleplező adatbázis