Mi mindent kell végiggondolni, majd újratervezni egy érdekképviseleti kampányban? Hogyan lehetséges életben tartani egy üzenetet éveken keresztül? Kiküzdheti-e a változást magának éppen az egyik legkiszolgáltatottabb réteg? A Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület elmeséli, hogyan építette fel kampányát az otthonápolás munkaként történő állami és társadalmi elismeréséért folytatott küzdelmében.

Több modell is létezik, melyek segítségével hatékonyan tudjuk ellenőrizni a híreket, hogy azok a valóságnak megfelelő tényekről és eseményekről számolnak-e be, ezzel is növelve a média műveltséget és dezinformációval szembeni állóképességet. Ma már azonban az információszerzés nagy része informális módokon – például közösségi médiában, influenszerek közvetítésével – történik, így az ilyen jellegű tartalmak elemzéséhez egy új modellre van szükség.

Az "Empowering Europeans Against Disinformation (EEAD)" projekt a TechSoup Network digitális aktivizmus programjának a része.

A program 2018 óta nyújt komplex támogatást civil szervezeteknek és munkatársaiknak Közép- és Kelet-Európában, Latin-Amerikában és Nyugat-Afrikában. A dezinformáció elleni küzdelem területén a program arra törekszik, hogy a szervezetek jobban megértsék a közvetlen dezinformációs fenyegetéseket, erősítsék a dezinformációval szembeni fellépéshez szükséges kapacitásukat, növeljék tudásukat ezen a területen, és bővítsék kapcsolataikat a nonprofit hálózaton belül.

Amikor online kampányod megtervezésére készülsz, látnod kell, mekkora kihívással nézel szembe. Meg kell találnod, hogy mi az a konkrét probléma, amelyet kampányoddal célzol, és hogy mi a probléma gyökere.

Rengeteg dezinformációs módszer létezik, de mindegyik ezen 4 kategória egyikébe tartozik: elutasítást, eltorzítás, elterelés, elijesztés. A 4E modellel könnyebben ismerheted fel, jelezheted előre és készülhetsz fel a dezinformáció leküzdésére.

Mindannyian különböző forrásokból szerezzük az információkat. Leggyakrabban valószínűleg elővesszük az okostelefonunkat vagy a laptopunkat, kattintunk és megosztunk dolgokat, amiket érdekesnek találunk. Érdemes lehet azonban bepillantani abba, hogy mi zajlik a kulisszák mögött.

Szinte elengedhetetlen, hogy mindenkinek legyen tudása a félretájékoztatási törekvésekről és eszközökről. A kritikus gondolkodás a félretájékoztatás kiszűrése során is az egyik legfontosabb képesség, de emellett érdemes tisztában lenni a félretájékoztatás és az információs zavarkeltés eszközeivel és technikáival.

Mindegy, hogy a világot irányító háttérhatalmakról, közszereplők bőrébe bújt gyíkemberekről, egy ország tönkretételére törekvő külföldiekről, vagy a COVID-19 ellen kifejlesztett vakcinák által beültetett chipekről van szó, az álhírek futótűzként terjednek az interneten. Akkor még nem túl nagy a baj, ha valaki úgy gondolja, hogy a politikusok külseje mögött furcsa zöld űrlények lakoznak, akár egy rossz tévéfilmben. Az viszont már konkrét veszélyt okozhat az egyén közvetlen környezetére, ha azt hiszi, a koronavírus elleni vakcinák károsak az emberi szervezetre. Hogyan mondjuk meg álhír-hívő ismerőseinknek, szeretteinknek, hogy ezeket az abszurd tévhiteket át kellene gondolniuk még egyszer?

A hírek, álhírek, vagy általánosabban, a különböző médiumok tanulmányozására a legmegfelelőbb tantárgy a magyar iskolákban a média óra. A tantárgy jelenlegi helyzete azonban kérdéses, mivel 2020-ban, a Nemzeti Alaptanterv egyik változatában teljesen meg akarták szüntetni a már amúgy is problémás tanegységet.

Bármennyire törekszik a média a valóság megragadására, bármennyire fejlett technológia áll ehhez rendelkezésre, a médiában ábrázolt világ a híradóriportoktól a sci-fi- és fantasyfilmekig minden esetben beállított, megkomponált, szelektált valóság. A média másfelől nemcsak szűri, de alakítja is a valóságot, visszahat arra. Magatartást, attitűdöt formál, témákat, álláspontokat és szereplőket emel fel vagy taszít le. A média abban az értelemben sosem egyirányú közlési folyamatként működött, hogy a közlő – a tartalom előállítója és szerkesztője – soha nem tudhatta biztosan, hogy az üzenet ugyanazt jelenti-e a közönség számára, mint neki. A közönség, ráadásul a közönség minden egyes tagja a médiatartalom befogadása során széleskörű értelmezési szabadsággal rendelkezik, amelyet saját élettapasztalatai, aktuális helyzete, kognitív képességei és korlátai, valamint komplex információs környezete tölt meg tartalommal.

A cikkben bemutatott eset egyértelműen mutatja, hogy a fényképek manipulálása tudatos propagandaeszközzé vált, és célja az igazság eltorzítása. Az ilyen cheapfake-ek veszélyesek, mert elferdítik a valóságot, és az emberek olyasmit hisznek el, ami nagyon messze esik az igazságtól.

Peter Ditto, a University of California professzora szerint az egyik fő oka annak, hogy sokan bedőlnek a félretájékoztatásnak, az úgynevezett motivált érvelés (MÉ).

„A balkáni történelmet az elmúlt egy évszázadban területi ambíciók és viták határozták meg, ami összességében egy nullára kihozható játszmát eredményezett. Ennek félig-meddig vallási vonatkozásai is vannak, a jelenlegi, hűségről és árulásról szóló viták ugyanis mélyen gyökeredző erkölcsi és tisztátalansággal kapcsolatos aggodalmakat fednek fel. A sérelmek és a disputák súlyosbodnak, és – hogy megmaradjunk a játék metaforájánál – jelenleg nem létezik olyan mechanizmus, amely mindkét félnek megfelelne egy pártatlan döntőbíró kijelöléséhez, a tét ugyanis túl magas” – állítja Keith Brown professzor.

A járvány miatt az iskolák zárva vannak, és te valószínűleg a home office privilégiumát élvezed? Amennyiben így van, akkor valószínűleg sosem voltál még annyira jelen gyermeked „iskolai életében”, mint most, még ha ez jelenleg az online tanulásra korlátozódik is.

A téves információ és a manipuláció világában a technológia fejlődése folyamatos „innovációkat” szül. A manipuláció új formája „cheapfake” (olcsó hamisítvány) néven bukkan fel egyre gyakrabban, és számos kutatás és értekezés témájául szolgál.

Van, hogy felteszed magadnak a kérdést, hogyan segíts tizenéves gyermekednek a házi feladatában? Tökéletes! Használd ki ezt a lehetőséget, és mutasd meg neki, hogyan kell laterálisan olvasni és hatékonyan ellenőrizni az információ forrását!

SZÁMÍT, HOGYAN KERESÜNK INFORMÁCIÓT A NETEN