Ebben az írásban a A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) "Szabad Január" kampányáról tudhatsz meg többet

Könnyű belevetni magunkat a problémamegoldásba anélkül, hogy kritikusan értékelnénk pontosan hogyan is áll össze maga a probléma, amit meg szeretnénk oldani. A 4W módszer egy egyszerű módja a problématér feltárásának és a probléma megfogalmazásának, hogy valóban értsd, mire kell összpontosítanod.

A kampányok során jelentkező problémák a hatalmi egyensúlyban gyökereznek: ki rendelkezik vele és ki nem. Ki hozza a döntéseket, és kiket érint. Akinek hatalma van - a szükséges befolyással és erőforrásokkal - az cselekszik. Az új technológiák a hatalomhoz való hozzáférést is új alapokra helyezik, és az átlagembereknek is hatékony eszközt adnak a kezükbe a cselekvéshez.

Amikor online kampányod megtervezésére készülsz, látnod kell, mekkora kihívással nézel szembe. Meg kell találnod, hogy mi az a konkrét probléma, amelyet kampányoddal célzol, és hogy mi a probléma gyökere.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja nem csak a csatatereken, ostromlott városokban zajlik, hanem az információs térben is. Ez már a digitális kor előtt is így volt, de a háborús propaganda szintet lépett az internet lehetőségeinek “hála”. Álhírek, kétes eredetű képek, videók, lenyomozhatatlan számok, harcászati eredmények, hogy a támadás hátterét magyarázó összeesküvés-elméletekről ne is beszéljünk.

A megnyerő történetmesélés elengedhetetlen, hogy lekössük a folyamatosan csapongó közönségünk figyelmét. A legjobb történetek mind ugyanazokra az alapvető elemekre épülnek, amelyek egy meghatározott sorrendben vannak elrendezve, annak érdekében, hogy fokozatosan építsék a feszültséget, és kíváncsivá tegyenek, mi fog történni. Nézzük át, mi kell ahhoz, hogy egy hatásos történetet alkossunk, amiről a közönségünk nem fogja tudni levenni a szemét!

A jó történet felépítésének 8 alapvető eleme van. Bár úgy tűnhet, hogy ez egy elcsépelt, hollywoodi formula, könnyen segíthet neked is a narratíváid strukturálásában.

Csak akkor tudod igazán pontosan meghatározni, hogy milyen kommunikáció fog célba érni a közönségednél, ha meg tudod határozni, hogy mi és pontosan miért fontos nekik, milyen szükségleteik és értékeik vannak. Annak érdekében, hogy azonosítani tudd a viselkedésüket, a mögöttük rejlő véleményeket vagy akár az érzelmi motivációjukat, próbáld ki a ‘Térkép Módszert’!

Bármennyire törekszik a média a valóság megragadására, bármennyire fejlett technológia áll ehhez rendelkezésre, a médiában ábrázolt világ a híradóriportoktól a sci-fi- és fantasyfilmekig minden esetben beállított, megkomponált, szelektált valóság. A média másfelől nemcsak szűri, de alakítja is a valóságot, visszahat arra. Magatartást, attitűdöt formál, témákat, álláspontokat és szereplőket emel fel vagy taszít le. A média abban az értelemben sosem egyirányú közlési folyamatként működött, hogy a közlő – a tartalom előállítója és szerkesztője – soha nem tudhatta biztosan, hogy az üzenet ugyanazt jelenti-e a közönség számára, mint neki. A közönség, ráadásul a közönség minden egyes tagja a médiatartalom befogadása során széleskörű értelmezési szabadsággal rendelkezik, amelyet saját élettapasztalatai, aktuális helyzete, kognitív képességei és korlátai, valamint komplex információs környezete tölt meg tartalommal.

„A balkáni történelmet az elmúlt egy évszázadban területi ambíciók és viták határozták meg, ami összességében egy nullára kihozható játszmát eredményezett. Ennek félig-meddig vallási vonatkozásai is vannak, a jelenlegi, hűségről és árulásról szóló viták ugyanis mélyen gyökeredző erkölcsi és tisztátalansággal kapcsolatos aggodalmakat fednek fel. A sérelmek és a disputák súlyosbodnak, és – hogy megmaradjunk a játék metaforájánál – jelenleg nem létezik olyan mechanizmus, amely mindkét félnek megfelelne egy pártatlan döntőbíró kijelöléséhez, a tét ugyanis túl magas” – állítja Keith Brown professzor.