Az elmúlt tizenkét évben lezajló drasztikus médiapiaci átalakulás a tömegtájékoztatás feletti precedens értékű kormánybefolyást eredményezte Magyarországon. A médiatörvénnyel és az uniós irányelvekkel is ellentétes piacszabályozás, az ellenzéki és független sajtóorgánumok ellehetetlenítése, valamint a kormányhoz köthető médiabirodalom kiépítése a magyar társadalom túlnyomó többségéhez elérő információk centralizált terjesztéséhez vezetett.
Az országos napilapok, a rádiók és a hírszolgáltató televíziók kormánypárti befolyása a médiatér súlyos egyenlőtlenségét okozza, aminek nyomán a magyar társadalom nagyrészének nincs lehetősége a kritikai hírértelmezésre. Az ellenzéki üzenetek szinte kizárólagosan a maradék független, médiapiaci szempontból kisebbségbe szorult orgánumokon jelenhetnek meg, miközben az állami platformok is a kormánypárti tartalmakat közvetítik. A közösségi média területén kiépített csatornák és közpénzből finanszírozott hirdetések mellett a YouTube-on és a TikTok-on egyre népszerűbbé váló véleményvezérekkel biztosítják a kormánypárt üzeneteinek terjesztését.
Az uniós szabályozás és az állami beavatkozás hiánya a maradék független médiaplatformokra és a civilekre hárítja az egyenlőtlen médiatérben terjedő dezinformációs narratívákkal szembeni fellépést.
Miután 2019-ben öt ellenzéki országgyűlési képviselőt erőszakkal távolítottak el az állami közmédia épületéből a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő civil szervezet „Szabad Január” kampánya a sajtószabadságért folytatott való küzdelemre hívta fel a figyelmet. Az egy hónapos közösségi média kihívás célja az volt, hogy megmutassa az állampolgároknak, hogyan lehet fellépni a propaganda ellen. https://tasz.hu/szabad-januar
A civil szektor több célzott kampánya közül a legismertebb a Szivárványcsaládokért Alapítvány „a család az család” 2020-ban induló kezdeményezése, az „anya nő, az apa férfi” kitétel Alaptörvénybe kerülésére reagálva, az LMBTQ+ közösség jogainak védelmében. A szervezet „ugyanaz” kampánya a közösségi média mellett 200 óriásplakáton, online és print lapokban is megjelent. Az ismert művészek szerepvállalása – a mozgalom elindítója, Pál Márton szerint – hozzájárult a népszerűséghez.
A 2021-es nemzeti összetartozás napjára időzített „Több Köt Össze” kezdeményezés a kormánypárti gyűlöletkeltést állította fókuszba. A TASZ kampányában Nagy Zsolt, színész kirekesztő megszólalásokat idéz Orbán Viktortól, Lázár Jánostól és Kövér Lászlótól, a politikusok generálta megkülönböztetés elfogadhatatlanságával és az egyenlőtlenség elfogadásának fontosságával keretezve ezeket az üzeneteket. https://tasz.hu/tobbkotossze
A kampányokat vizsgálva levonható a következtetés, hogy egy funkcionális és egy emocionális üzenethalmazt jelenítenek meg. Egyrészről informatívan és tényszerűen mutatják be az általuk megcélzott problémát, az edukatív tartalom rövid, könnyen értelmezhető, köznyelvi formában kerül bemutatásra, sok esetben szakértői hangok megszólaltatásával. E mellett az emocionális kapcsolódást az érintettek személyes történeteivel és már jól ismert szereplőkkel (médiaszereplőkkel, művészekkel) segítik elő. A „család az család” sikerét tovább illusztrálja, hogy több mint negyven piaci szereplő – például az IKEA, az HBO és a Sziget - csatlakozott a kezdeményezéshez a vállalati társadalmi felelősségvállalásának részeként. A kiemelt példák feltételezik, hogy az ismert, ugyanakkor párttól független médiaszemélyiségek szerepeltetése, a piaci szereplők részvétele az üzenetek hitelességét feltételezi, és nagyobb figyelmi tőkét generálva a társadalom szélesebb rétegéhez tud eljutni.
A kritikai hangok és az ellenzéki üzenetek kizárása a túlnyomó többségben lévő kormánypárti médiumokból, a negatív kampányok okozta hitelvesztés rámutat a civil kampányok fontosságára, amelyek sikere az érthető tájékoztatás, a hitelesség és az emocionális kapcsolódás megteremtésében rejlik.